Olcsóbb lesz az ócska vonat
Belecsapott a lecsóba Fónagy János: a fejlesztési tárca államtitkára 15 százalékos vasúti árcsökkentés ígéretével örvendeztette meg képviselőtársait a parlamentben. A sokat aligha vonatozó honatyák úgy érezhették, a június 1-jétől esedékes könnyítés a legjobbkor zakatolt be a kupolaterembe, azon pedig aligha gondolkoztak, vajon mit jelent, hogy a jegyárak csak az „alacsonyabb komfortfokozatú vasúti vonalakon” mérséklődnek. Az állami vasút személyszállító cégénél május 15-re beharangozott gyorsvonati felár bevezetése ugyanis a várakozásokat felülmúló vihart kavart – a bújtatott díjemelés még a Fidesz-frakció tagjainak tetszését sem nyerte el.
A feltehetőleg az utasok felháborodásának oldására bedobott propagandisztikus húzás szépséghibája, hogy teljesen kidolgozatlan, részleteit pedig még maguk a vasutasok sem ismerik. Olyannyira, hogy látszólag a MÁV-nál is teljes a bizonytalanság. A másfél hónap múlva esedékes díjcsökkentésről legalábbis hiába kérdeztük a társaság illetékeseit, válaszukban lapunknak azt írták: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) iránymutatása alapján a MÁV-Start Zrt. szakemberei a minisztérium munkatársaival szorosan együttműködve kidolgozzák a megvalósítás feltételeit és részleteit.
Mindez lefordítva annyit tesz: a vasutasok is csak találgatják, az NFM hogyan akarja kiválasztani azt a – Fónagy szerint – 100-120 vonatot, amelyekre június elejétől 15 százalékkal olcsóbban lehet majd jegyet váltani.
Ráadásul az államtitkár nem a vonatok szolgáltatásainak minőségétől, hanem a vasúti vonalak komfortfokozatától tette függővé a jegyármérséklést. Ami, ha nem elszólás volt, a gyakorlatban azzal járhat majd, hogy ugyanazon a lepusztult, kizárólag lassú közlekedésre alkalmas vasútvonalon az egyik vonatra olcsóbb, a másikra drágább lesz a jegy.
A kérdések sorának ezzel nincs vége. Egyelőre ugyanis arra sincs válasz, a pótjegyek, felárak, díjcsökkentések kavalkádjában a személyszállító vasút valójában hányféle újabb jeggyel, tarifával gyarapítja amúgy is összetett rendszerét. Zavaró az is, hogy nem lehet tudni: az utasok dolga lesz eldönteni, hogy éppen feláras, vagy az alacsony komfortfokozatra tekintettel a kedvezményes jegyet kell váltaniuk, vagy ez a jegypénztáros feladata. Ebből adódóan titok az is, egy rosszul megváltott jegyért mennyire szigorúan büntet a kalauz. És lehet találgatni azt is, alacsony komfortú vonatra kell-e gyorsvonati pótjegyet fizetni.
Ezenfelül igazából nagy talány az is, hogy a kedvezményes díjak alkalmazását megalapozó alacsonyabb komfortfokozat valójában mihez képest is lesz alacsonyabb. A MÁV pályahálózatán ugyanis az európai állapotú, így komfortú pályák aránya rendkívül alacsony. Fónagy János azonban a parlamentben nem beszélt arról, milyen objektív mutatók alapján lesz egy vonal alacsonyabb komfortfokozatú. Ehelyett a gyorsvonati pótjegy dolgát szépítette. A honatyákat azzal nyugtatgatta: a gyorsvonati felárat a nagy távolságú, közvetlen eljutást biztosító járatokra kell majd megváltani. Azokra, amelyek legalább három megyét érintenek, és útvonaluk legalább száz kilométer hosszú. Így a naponta útnak induló háromezer vonatból a rendszer tervezett kiterjesztése után is csak 456 lesz feláras. Ennek némiképp ellentmond az Index értesülése, amely szerint bérletkedvezményt kapnak a vasúti gyorsvonati felárra a diákok és a nyugdíjasok, hiszen ők aligha váltanak bérletet az említett hosszabb távra. A javaslatot állítólag a Fidesz–KDNP tegnapi frakcióülésén Völner Pál, a szaktárca államtitkára ismertette.
