Még szabadságra sem mennek
Egy kutatás és egy felmérés eredményei egyaránt azt mutatják: számos tényező akadályozza a folyamatot, amelyek között anyagi és mentális megfontolások egyaránt szerepelnek. A RehabJob Nonprofit Kft. megbízásából a BellResearch 2012-ben mérte fel mintegy 300, legalább 50 főt foglalkoztató cég HR-vezetőjének tapasztalatait a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban. Mint kiderült, a foglalkoztatás egyik legfőbb gátja az akadálymentesítés és az ehhez szükséges forráshiány. A válaszokból ugyanakkor az is kiviláglott: a legtöbbször nincs szükség akadálymentesítésre, s ha mégis, az – mondjuk egy rámpa létrehozása – viszonylag kevés pénzből megoldható. Ahhoz tehát, hogy a megváltozott munkaképességűeknek ne csak a töredéke (nem egészen 10%-a) dolgozzon a verseny- és a közszférában, elengedhetetlen a kommunikációs akadályok áthidalása, a munkaadók és a munkavállalók nyitottsága és felkészítése, vagyis a mentális akadálymentesítés.
Ezt a következtetést erősítette meg az újabb pillanatkép, amely a RehabJob néhány célirányos kérdésére adott válaszokból rajzolódott ki a tavaszi HVG-állásbörzén. Az Öt kérdés, öt válasz, öt perc az integráció jegyében címmel összeállított kérdőívre 260-an válaszoltak.
– A megkérdezettek alig fele tudta pontosan, mit jelent a megváltozott munkaképesség, a többieknek inkább csak sejtése volt a dologról. Bennünket valójában az érdekelt, mi a közvélekedés a megváltozott munkaképességűek integrálásával kapcsolatban, ám nyilvánvalóvá vált, hogy ehhez előbb alapvető fogalmakat kell tisztázni. Kiderült azonban az is, hogy a válaszolók harmadának van olyan megváltozott munkaképességű ismerőse, aki dolgozik, s további 30%-uk tud olyanról, akinek nincs munkája. 85% tartotta fontosnak, hogy a megváltozott munkaképességűek is dolgozhassanak, és szinte minden megkérdezett azt vallotta, szívesen dolgozna együtt ilyen munkatárssal – mondta Dobár Attila, a RehabJob Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
A hozzáállás megváltoztatását elvileg ösztönzi a 2010 elején drasztikusan, 117 000 Ft-ról 964 500 Ft-ra emelt rehabilitációs hozzájárulás. Ezt azoknak a 25 főnél nagyobb vállalkozásoknak kell megfizetniük, amelyeknél a megváltozott munkaképességűek aránya nem éri el az 5%-ot. Ahány fővel kevesebb a számuk, a cégnek annyiszor 964 500 Ft-ot kell a NAV-nak negyedéves bontásban befizetnie. A „büntetőadó” hatása 2010-ben és 2011-ben egyértelműen érzékelhető volt, tavalyra azonban elfogyott a lendület.
Holott ha egy vállalkozás létrehozza a megfelelő pozíciókat, és kialakítja a befogadó környezetet, többszörösen nyer. Az előnyök nemcsak gazdasági természetűek, a döntés jótékony hatású a vállalati kultúrára is. A korábban befizetett hozzájárulás összegét ugyanis bérbe lehet forgatni, egyidejűleg mérséklődnek a járulékterhek. A megváltozott képességű alkalmazottak a tapasztalatok szerint kevesebb szabadságot vesznek ki, s mivel az átlagosnál jóval lojálisabbak, egyértelműen csökken a fluktuáció. Akárcsak a sokféle előítélet, miközben érezhetően megnő a cégen belüli szolidaritás.
ÉRZÉKENYÍTÉS
A JobGroup az idén maga is elnyerte a Fogyatékosságbarát munkahely címet. A JobGrouphoz tartozó RehabJob Kft. egyik fő tevékenysége a rehabilitációs tanácsadás – aktívan közreműködik a lehetőségek felmérésében, a cégvezetők, a dolgozók és a lehetséges munkavállalók felkészítésében, „érzékenyítésében”, illetve igény esetén a folyamat követésében. Közreműködésével egymást követik a sikeres példák.
Az Iron Mountain Magyarország Kft.-nél már munkába álltak a kiválasztott megváltozott munkaképességűek, s hamarosan hasonló lesz elmondható a PwC Magyarország K . esetében is. A cég megváltozott munkaképességűek közvetítésével is foglalkozik – e téren jelenlegi partnere az Auchan Magyarország Kft.
