Dizájn a hazai cégkultúrában
Bizonyos szempontból nem meglepő, hogy minél nagyobb egy cég, annál nagyobb szerepe van a vevőik elérésében a tudatosan alakított arculatnak. A családi és mikrovállalkozásokban a személyes ismeretségnek és az elégedettséggel terjedő jó hírnévnek van a legnagyobb jelentősége, míg a középvállalkozásokban az előzetes benyomások számítanak inkább.
A közvetlen személyes benyomást mindenki egyformán fontosnak tartja. Összességében cégeik legfőbb értékének a munkatársak rátermettségét és lojalitását emelik ki a vezetők. A vállalkozást a versenytársaktól megkülönböztető jegyek sorában kisebb jelentősége van a professzionálisan kialakított arculatnak, és ennél is jelentéktelenebbnek vélik a stratégiai szinten alkalmazott dizájn hatását.
Mire kell a cégér?
Az, hogy kinél milyen renomét kap a céges dizájn, számos összetevőtől függ. Budapesten többet adnak és költenek az arculatra, mint vidéken, és a nagyobb cégek gazdasági vezetői, illetve a diplomások jobban elismerik a dizájn jelentőségét.
A kkv-szektor zöme ma is személyes ajánlások útján éri el vevőit és ügyfeleit, honlapot vagy szórólapot csak minden ötödik cég használ, míg minden negyedik vállalkozásban inkább döntő szerepet tulajdonítanak az üzlethelyiségnek, az alkalmazottak megjelenésének és a személyes benyomásoknak.
A dizájn alkalmazásának első számú célja a válaszadók többsége szerint, hogy megkülönböztesse a céget versenytársaitól, bár a középvállalkozásokban ezzel azonos súllyal szerepel a versenyképesség fenntartása, mint racionális indok.
Ezzel együtt a cégek elenyésző része hisz abban, hogy a dizájnra fordított figyelem már rövid távon megtérül. Alig minden ötödik cégvezető bízik csak a hosszabb távú megtérülésben, közel ennyien tartják gazdaságilag indokolatlannak a dizájn használatát – a relatív többség szerint a dizájn semmit nem jelent cégük életében. Ezek is használják ugyan, hiszen szinte minden vállalkozás (94%) készíttetett már névjegyet, logót vagy honlapot, és a cégek fele erre szakembert kért fel, leginkább eseti megbízás alapján, ritkábban alkalmazottként.
Leggyakrabban honlap tervezésére fogadnak fel kreatív szakembert. Különös tény azonban, hogy a dizájnfeladatokhoz kapcsolódó szakember alkalmazását legkevésbé a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva mellőzik a cégek – alig három százalék vallja, hogy nem engedheti meg magának. A többség egyszerűen nem tart rá igényt.
A cégtábla másik oldala
A kutatás lehangoló eredménye kapcsán kikértük céges arculattal foglalkozó kreatív szakemberek véleményét is. Elmondásuk alapján a jó céges dizájn kerékkötői gyakran maguk a cégek. Kevés a pontos, jól definiált üzleti cél és program, ami alapján a célcsoportot, a stílust, a hangvételt pontosan be lehetne határolni – enélkül vaktában terveznek.
Szintén problémaként említik a csökött, vagy teljes egészében hiányzó szakmai bizalom kérdését. Magyarán a cégvezetők úgy érzik, jobban tudják, hogy milyen arculatra és dizájnra van szükségük, mint a felkért kommunikációs és vizuális szakemberek. Ebből születnek a naiv és középszerű logók, ízléstelen szórólapok és hirdetések, a rosszul strukturált, bőbeszédű, vagy épp ellenkezőleg, nem informatív honlapok.
A kreatív iparban dolgozók megállapítása egybevág a felmérés adataival: a cégek többsége inkább tekinti a konkurensektől való megkülönböztetés eszközének a dizájnt, mint a tudatos piaci öndefiníció és a vevő megtalálásának hatékony és kifizetődő eszközének.
