Az alanyi áfamentesség határáig nem lehet könnyedén üzletszerűnek minősíteni az ingóságok eladását – adott hírt a Pénzcentrum a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság múlt heti ítéletéről, amely tulajdonképpen e tekintetben megismétli a Kúria egy hasonló ügyben még decemberben meghozott ítéletét.

A döntés nagyon sokakat nem érint, mégis tágra nyit egy adózási kiskaput, milliókat lehet például eltüntetni a vállalkozásból minimális közteher megfizetése mellett. Jól járnak vele azok is, akik a netes aukciós oldalakon kerestek az elmúlt években sokat. Az adóhivatal néhány éve szállt rá az internetes aukciós oldalak legnagyobb eladóira, mondván: az értékesítők nem feltétlenül fizetik be az adót ott szerzett jövedelmeik után. Az elektronikus használtcikk-piacokon (a Vaterán, az eBay-en vagy a Teszveszen) értékesített termékek (a nagypapa antik biciklije, a gyerek kinőtt ruhája) után az ingóságok értékesítésére vonatkozó személyijövedelemadó-szabályok szerint kell adózni.

Egyrészt: hatszázezer forintos bevételig nincs is semmi dolog az egésszel. Másrészt: nem is a bevétel adózik, hanem a jövedelem – vagyis az eladási érték és a ráfordítás (vagyis a beszerzési ár) különbsége. A három éve újonnan vett másfél milliós, ultrakönnyű versenykerékpárt ezért minden további nélkül el lehet passzolni egymillióért adófizetési kötelezettség nélkül – ha megvan a számla. Ilyenkor ugyanis nem keletkezik jövedelem. De akkor sincs nagy gond, ha nincs meg a számla. A harmadik nagy kedvezmény ugyanis, hogy ilyen esetben a bevétel 75 százaléka minősíthető költségnek. Maradva a példánál: 250 ezer forint lesz a jövedelem.

Ám erre se kell túl nagy adót fizetni. A negyedik kedvezmény ugyanis, hogy a jövedelemből 200 ezer forint adómentes. Vagyis: az 50 ezer forint 16 százalékát kell megfizetni csupán ez esetben. Fordítunk: egymilliós bevételre nyolcezer forint adó jut – és nincs más közteher. Probléma viszont, ha ezen eladási tevékenységet valaki üzletszerűen végzi. Ilyenkor az adózási szabályok mások. Ekkor is csak a jövedelem adózik, megvan a 75 százalékos költségátalány is, ám nincs 200 ezer forintos bevételig kedvezmény, és a 16 százalékos adó mellé 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is társul.

Vagyis: a bevételre jutó 0,8 százalékos adóteherrel szemben közel 10,75 százalék a befizetési kötelezettség. Ez se rossz arány, de mégiscsak tízszer annyi. Az adóhatóság az elektronikus piactereken gyakran árulókat e tevékenységet üzletszerűen művelőknek minősítette, és kérte ezt a plusz tíz százalékot is tőlük, de meg is büntette őket. A döntést több perben támadták meg, és igazuk lett: a jogszabályok ugyanis 2012-ig nem igazán mondták meg, mi minősül üzletszerű tevékenységnek. A bíróságok a vaterázóknak adtak igazat, és kimondták: az alanyi áfamentesség határértéke (ez 2008 előtt négy-, az után öt-, ettől az évtől kezdve hatmillió forint) az, ameddig az ingóságok eladása nem minősíthető üzletszerűnek.

Ez irányadó lehet a jövőre nézve is, hiszen a törvény ezt most sem határozza meg teljesen egyértelműen – vagyis azért nem árt az óvatosság a nagyobb értékű ingóságok eladásánál. Bizonytalanság tehát most is van, de azért a bírósági döntést üdvözölték a Teszveszt és a Vaterát működtető Allegroupnál.

– Mindenképpen fontos mérföldkőnek tartjuk a döntést, mivel véleményünk szerint nagyban elősegítheti az ingóértékesítés kapcsán kialakult adózási kérdések körül a tisztánlátást. Egy ilyen feltörekvő, évről évre szignifikáns növekedést mutató iparág, mint az e-kereskedelem további fejlődése érdekében alapvetően fontos a közérthető és átlátható adószabályozás – hangsúlyozták kérdésünkre válaszolva, kiemelve: bíznak benne, hogy az adóhatóság a jövőben világos iránymutatást ad ezekben a kérdésekben.

Az adóhatósági szigor azért érthető, mert a csábítás eléggé nagy - és nem csak azért, mert megéri az akciósan megvásárolt játékmackót drágábban nagy tételben árulni online.  A jelenlegi szabályok szerint ugyanis egy cég bármikor vásárolhat az online portálok valamelyikén egymillió forintért  a tulajdonos jóbarátjától egy „antik tárgyat”, vagyis vehet ki a vállalkozásból 0,8 százalékos adó mellett pénzt, miközben az ügyletet az adóhatóság nehezen támadahatja, hiszen - a jellege miatt - piaci üzletnek minősül. (Igaz van egyéb költség is, hiszen a portálok közvetítési jutalékot is elkérnek). Megint más kérdés, hogy ezen az adó-kerülési módszeren az is csak egy picit változtat, ha a nagyobb terhet kell fizetni, hiszen ez is épp elég alacsony ahhoz, hogy megérje trükközni. A bíróságok mostani döntése így annyit jelent: a törvényben meglévő kiskapu szélesebb, mint korábban gondolták.