– A márciusi 2,2 százalékos infláció után mind a piaci, mind a saját várakozásunk további csökkenést valószínűsít: az elemzői konszenzus 1,8 százalék, míg saját prognózisunk 1,6 százalékos éves növekedést jelez előre – mondta lapunknak Pápa Levente, az OTP elemzési központjának stratégája. Ha ez megtörténik, akkor a korábban vártnál erősebben halad a dezinflációs folyamat. Ennek fő okai között a rezsicsökkentésen túl az állam által szabályozott többi termék nagyon alacsony árnövekedési üteme, az élelmiszerár-robbanás kifutása, az olajár-emelkedés megtorpanása miatt az üzemanyagár stabilizálódása, valamint a nyomott kereslet említhető meg.

Emiatt a maginfláció is tovább csökkenhet, s további teret ad a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a kamatok csökkentésére – tért ki a monetáris hatásokra Pápa Levente. Eppich Győző OTP-elemző szerint a szerdán megjelenő GDP-adat arról szolgáltat majd fontos információkat, hogy a 2012 utolsó negyedévében tapasztalt, átmenetinek vélt hatások korrekciója megtörtént-e. A havi konjunktúrastatisztikák alapján ez nagy valószínűséggel feltételezhető.

Ugyanakkor visszahúzó tényező lehet ezúttal is az építőipar, amelynek teljesítményét a rendkívül kedvezőtlen márciusi időjárás ronthatta le, ennek korrekciója a második negyedévtől várható. A magyar hazai össztermék az első negyedévben 0,1 százalékkal haladhatta meg a tavalyi záró negyedév adatát, s ha ezt a Központi Statisztikai Hivatal is megerősíti gyorsbecslésében, akkor az azt jelenti, hogy kikerültünk a technikai recesszióból. Olyan nagyon örülni ennek nem lehet, hiszen 1,5-2 százalékos negyedéves bővülés kellene ahhoz, hogy valami valóban érdemi, pozitív folyamat elinduljon – mondta lapunknak Tóth Gergely, a Buda- Cash vezető elemzője. Magyarországon ma is a hiánycsökkentés áll a gazdaságpolitika fókuszában, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés határozza meg rövid távon a központi intézkedéseket, holott a kormánynak és az MNB-nek sokkal inkább a növekedésre kellene koncentrálnia, mert az eddigi megszorításokat már megszenvedte a gazdaság.

A jegybank teszi is a dolgát, a kétszer 250 milliárd forintos vállalkozásfejlesztési programnak az előzetes hírek szerint kedvező a piaci fogadtatása, igaz, a GDP-bővítő hatása a jegybank által várt 0,7 százalékosnál sokkal kisebb, 0,2-0,3 százalékos lehet, ha az olcsó forrásokat döntően nem beruházásra, hanem meglévő hiteleik olcsóbbra váltására használják a vállalkozások. A nemzetközi környezet javulása, a második fél évtől várt lassú euróövezeti kilábalás a magyar gazdaságra is jótékony hatással lesz, ezt jelzi, hogy már az Európai Bizottság is megemelte – 0,2 százalékra – az idei hazai növekedési várakozását. Ugyanekkorát várnak a Buda-Cashnél is, de ha jó évet zár a mezőgazdaság, akkor 0,4 százalékra is felmehet a mutató.

Az építőipar mélyponton, a szolgáltatóipar sem bővül, miközben a fogyasztás még mindig nem nő, a hiteltörlesztésre és a megtakarításokra fókuszálnak a háztartások, a munkanélküliség pedig tartósan magas marad, ami szintén nem kedvez a kereslet bővülésének. A mezőgazdaságban és – szokásos módon – az iparban van az idén fantázia, a nettó export marad a gazdaság felhajtóereje 2013-ban – foglalta össze Tóth Gergely. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is 0,2 százalékos idei növekedésben bízik, szerinte egy jól sikerült mezőgazdasági idény ezen csak javíthat, azaz ennél csak jobb lehet. Ehhez jön még hozzá a nyáron beinduló győri új Audi gyár, valamint a Mercedes CLA-gyártás felfutása. Biztató, hogy erre a csak Kecskeméten készülő modellre egyre hosszabb várólisták vannak. A két egymást követő negyedév teljesítményének hanyatlását, azaz a technikai recessziót biztosan magunk mögött hagyjuk, de éves összevetésben még negatív előjelű lesz a GDP-adat – mondta Suppan. Sok függ attól, hogy az agrárium számait hová könyveli le a KSH, és korrigálja-e ezzel az előző negyedévek statisztikáját.

A GDP-adatok kapcsán Eppich Győző szerint különösen érdemes lesz figyelni a nehéz helyzetben lévő dél-európai országokra és a német növekedési mutatókra, mivel ezek fontos jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy folytatódik-e a gazdasági divergencia az euróövezeti tagállamok között. A piaci várakozások alapján ez nagy valószínűséggel megtörténik, hiszen Németország – Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere – ismét növekedni tudott az első negyedévben, a többiek viszont lefelé húzzák az euróövezet teljesítményét. Az államadósság első negyedév végi számait pénteken közli az MNB. A bruttó államadósság a GDP 82,3 százalékra nőhetett az év végi 79,2 százalékról, ennek fő oka a februári 3,25 milliárd dollár értékű devizakötvény-kibocsátás, de szerepet játszhat az első negyedév végi gyenge árfolyam is, hiszen a forint 4,5 százalékkal ért kevesebbet március végén, mint újévkor.