Sok százmilliós libidóvita

Egymásnak feszültek a gyógyszergyártók és -forgalmazók Magyarországon a világ egyik legismertebb tablettája, a merevedési zavarok kezelésére használt Viagra miatt. A birkózás eredményeként ma csak a kék pirulát (illetve annak egy lényegesen olcsóbb, úgynevezett second brand változatát) lehet kapni a hazai gyógyszertárakban, pedig ezek hatóanyaga, a szildenafil felhasználásával 2011 nyarán már több más terméket is a piacra dobtak. Ebből lett végül a szabadalmi adok-kapok.

A Viagra gyártója, az amerikai Pfizer 1991-ben ismertette először egy szabadalmi bejelentésben a gyógyszer hatóanyagát, melynek antianginás (értágító) hatását „ecsetelték”. A találmányi bejelentést Magyarországon is megtették, ez a szildenafilt önmagában mint új vegyületet védi. A nemzetközi jogi környezet és a hazai jogszabály egyaránt húsz év oltalmat biztosít, tehát a szildenafil védelme 2011 júniusában lejárt – csakhogy mégsem. A hatóanyagról ugyanis kiderült, hogy bár antianginás szerként nem akkora dobás, viszont alkalmas a merevedési zavarok kezelésére. Ezért a Pfizer 1994-ben újabb szabadalmi bejelentést nyújtott be a piacain, így Magyarországon is, amely már ezt a hatást ecseteli.

Az eredeti szabadalom lejárta után, 2011 júniusától a vegyület maga szabaddá vált, bárki tetszőleges célra gyárthatja és forgalmazhatja – kivéve a második szabadalmi bejelentés által biztosított ideiglenes oltalommal védett célra, azaz a merevedési zavarok kezelésére. Hogy a képlet még bonyolultabb legyen, a második szabadalmi oltalom kiadása itthon csaknem két évtizedig tartott, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2011-ig Magyar Szabadalmi Hivatal) 18 évig nem döntött arról, hogy a szabadalmat megadja vagy sem. Az eredeti oltalom viszont lejárt 2011 nyarán, ezért nyolc magyar gyógyszergyártó, illetve -forgalmazó lecsapott a lehetőségre, és azonnal előrukkolt saját szildenafiltartamú termékével.

Három cég hamar kifarolt a piacról, miután a Pfizer ír leányvállalata és a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. tudatta, hogy szabadalombitorlási pert indít ellenük. Öt társaság lelkesedése azonban nem lankadt, köztük három jelentős vállalat, a Richter, a Teva Magyarország és a Sandoz is kitartott. Az úgynevezett generikus gyógyszerek forgalmazása 2012 közepéig tartott, a szabadalmi hivatal közben kiadta ugyanis a Pfizer második szabadalmát – mondta lapunknak Molnár Imre, az ügyben a gyógyszergyártót képviselő Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda szabadalmi ügyvivője. A szabadalmat engedélyező határozat ismeretében, tavaly júniusban pedig a Fővárosi Törvényszék – a Pfizer kérelme alapján – ideiglenes intézkedéssel eltiltotta az öt gyártót, illetve nagykereskedőt termékeik gyártásától, forgalmazásától.

Ezt az ideiglenes intézkedést később a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon megerősítette. Az öt cégből három azonban ezután a szabadalom megsemmisítését kezdeményezte a szabadalmi hivatalnál. A hivatal annak ellenére tett eleget a kérésnek, hogy alig valamivel korábban adta ki az engedélyt. E határozat ellen viszont a Pfizer fellebbezett a Fővárosi Törvényszéknél, ezért az jelenleg nem jogerős. Ettől függetlenül, a szabadalmi hivatal döntését követően mind az öt beperelt cég kérte a gyártást, forgalmazást ideiglenesen megtiltó bírói végzés hatályon kívül helyezését. Ezt viszont a Fővárosi Törvényszék elutasította, a gyógyszergyártók fellebbezésének eredményeként viszont a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatására utasította a törvényszéket.

Az új eljárás során a Fővárosi Törvényszék az elmúlt hetekben hozott döntésében az ideiglenes intézkedést érvényben tartotta, vagyis ebben a pillanatban egyik magyar gyártó, illetve forgalmazó sem jelenhet meg generikus termékével a piacon. A generikus gyógyszergyártók egyelőre tehát nem tehetik rá a kezüket a Viagra piacára – de már nem sokáig. Bárhogy is alakul a jogi huzavona, a Pfizer védjegyoltalma jövő májusban lejár, azt követően pedig már bárki gyárthat és forgalmazhat szildenafiltartalmú gyógyszereket merevedészavarok kezelésére. Hogy a történet miért lehet mégis különösen lényeges a felek számára, arra a későbbi fejlemények adhatnak majd magyarázatot.

Az érintettek nem dőlhetnek hátra: ha a Pfitzer szabadalma jövő májusig fennmarad, és a bíróság megállapítja a szabadalombitorlást, a gyógyszergyár kártérítési pert indíthat a 2011 júniusa és 2012 májusa között gyártott és forgalmazott tabletták után. A per tétje nem kicsi, a potencianövelők hazai piacát évi több százmillió forintra becsülik. A történtekkel kapcsolatban megkerestük a Richtert és a Teva Magyarországot is, de csak annyit mondtak, hogy folyamatban lévő jogi ügyeket nem kommentálnak.

„Teljesítményfokozó” egy torontói patikában. A gyártók komoly potenciált látnak a piacban
„Teljesítményfokozó” egy torontói patikában. A gyártók komoly potenciált látnak a piacban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.