Csomagok a csomagban
A nemzetgazdasági miniszter közölte: első körben 92,9 milliárd forint zárolást rendelnek el a költségvetési szférában. Ez a GDP 0,3 százalékát teszi ki, a kormány azt reméli, hogy ez elegendő lesz Brüsszel számára. A zárolásról már döntöttek, minden költségvetési intézményt „arányosan” érint, vagyis fűnyíróelv szerint csökkentik a kiadásokat – kivételt csak 17 rászorultakat segítő intézmény élvez, mint például a Vöröskereszt. Az unió illetékeseinek megküldött táblázat szerint még a pénzügyi felügyelettől (PSZÁF) és a médiatámogatásokból is lefaragnak.
Ha nem jönnek be a növekedési jóslatok, vagy mindez nem elég a brüsszeli döntéshozóknak, akkor jövőre (de még akár az idén is) – a már eldöntött zároláson felül – leállítják a folyó beruházások finanszírozását is. Ez további 60 milliárdos megtakarítást hoz. Ha erre szükség lesz, nem kap költségvetési pénzt a Fradi új Albert stadionja, a Tüske-csarnok felújítása, a Nemzet Főtere program (vagyis az Országház előtti tér felújítása) és a Pestmegyei bíróság épületének rekonstrukciója sem – de csak a jövő évben.
Ilyen programokra 2014-ben csak akkor költenek, ha erre a vagyonhasznosítási bevételek fedezetet adnak. Azaz: vagy osztalékból, vagy privatizációs bevételekből teremtené meg a kabinet a fedezetet. Varga Mihály a Népszabadság azon kérdésére, hogy terveznek-e privatizációs lépéseket, azt mondta: a kormány nem zárja ki ezt. (Ugyanakkor ingatlanok eladásából is teremhető például fedezet az ingatlanberuházásokra.)
Ha ez sem elég, akkor jöhet a tranzakciós illeték, az energia- és a bank adó emelése, de a miniszter szerint erre nem lesz szükség. A kabinet továbbra is úgy véli, hogy az Európai Bizottság számol rosszul, méltánytalanul bánik a kormánnyal, amely megszorítások nélkül is tartani tudja a deficitet. Sőt – állítják – az intézkedésekre is csak az EU kényszeríti rá Magyarországot.
A konvergenciaprogramban a kormány úgy számolt, hogy a korábban gondoltnál alacsonyabb, 0,7 százalékos idei növekedés és a csupán 3,2 százalékos infláció ellenére is tartható az erre az évre tervezett, a GDP 2,7 százalékát kitevő hiánycél. Az csak később derült ki, ahhoz, hogy a jövő évi deficitet is ezen a szinten tartsák, „csendes” megszorításokra van szükség, például a banki különadó fenntartása mellett befagyasztják a közszféra béreit (csak a pedagógus-életpályamodellt vezetnék be). Az Európai Bizottságot azonban nem győzte meg a program, Brüsszelben úgy vélik: a hiány a GDP három százaléka lesz az idén és 3,3 százaléka jövőre. Most a kormány a befagyasztásokat külön kiemeli az új intézkedésekről szóló levélben – és persze ismét elmagyarázza, miért gondolja úgy, hogy minden megszorítás szükségtelen.
Varga Mihály már korábban is azt mondta: a bizottság téved, nem kell megszorítás, de ha máshogy nem képesek meggyőzni az uniót, akkor megteszik a szükséges intézkedéseket. Mostani tájékoztatóján hangsúlyozta: szervezet nem számolt a közszférában tervezett bérbefagyasztással, a hatékonyabb adóbeszedés egyenlegjavító hatásával és az önkormányzati rendszerben kialakuló többlettel. Időközben azonban kiderült, hogy áprilisban – a várt többlet helyett – deficittel zárt a büdzsé, a negyedik hónap végén a hiány az éves terv 60 százaléka volt. Ráadásul egyre több rossz hír érkezett az online pénztárgépek alkalmazásának várható csúszásáról, és nincs kész az elektronikus útdíjrendszer sem – márpedig ezekből összesen 170 milliárdot remél a kormány.
A következő forduló a jövő héten lesz, amikor az Európai Bizottság –részben a mostani döntések alapján – javaslatot tesz arra, hogy Magyarország kikerülhet-e a túlzottdeficit-eljárás alól. Ezt júniusban vitatják meg az uniós pénzügyminiszterek, és a végső döntést is ők hozhatják meg.
