Ezt a szándékot erősítette most meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter háromlépcsős hiánycsökkentő programjával. Az első kör 92,9 milliárd forint értékű költségvetési zárolásainál nincs nagy kockázat, hiszen még be sem folyt pénzek visszatartásáról van szó. Akut intézkedéseket csak a szavak szintjén fogalmaztak meg arra az esetre, ha a zárolással sem sikerülne a Brüsszel által megkívánt három százalék alatt tartani az államháztartás idei hiányát.

A szándéknyilatkozat mellett az időnyerés lehetett a kormány másik célja: megvárni, hogyan teljesít a magyar gazdaság az első fél évben, tud-e annyira növekedni, annyi pluszpénzt hozni, hogy a költségvetés bevételi oldalát aládúcolva garantálni tudja a hiánycél kézben tartását. Efelől egyelőre kétségei vannak az elemzőnek, szerinte a tranzakciós adó kulcsának belengetett megemelésével a kormány világos üzenetet küldött az Európai Bizottságnak, igaz, csupán a harmadik „menetben” vetné be ezt a fegyvert.

A túlzottdeficit-eljárás során politikai döntés születik Brüsszelben – véli Tóth Gergely, aki szerint sokat lendítene az ügyön, ha a kormány felhagyna agresszív EU-ellenes kommunikációjával. Már csak azért is, mert az államháztartás jelenlegi, rendezett helyzetében komoly szankciót nem vethet be Brüsszel, a fejlesztési források felfüggesztésének nincs reális veszélye. Inkább a növekedés támogatására kellene koncentrálni – húzta alá.

Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője minimális esélyt ad annak, hogy június végi ülésén az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a kohéziós támogatások felfüggesztésével sújtaná Magyarországot, amely tegnap újra jelezte: a három százalék alatti államháztartási hiány érdekében mindent kész megtenni. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy őszre-télre halasztják a döntést a túlzottdeficit-eljárás ügyében, akkor már világosabban lehet látni és megítélni a költségvetési folyamatokat.

Az elemző a Brüsszelbe tegnap megküldött üzenetnek azt a részét tartja különösen fontosnak, amelyben Varga Mihály egyértelműsítette: ha a zárolások és egyes állami beruházások felfüggesztése nem elégíti ki az unió elvárásait, és nem szünteti meg a túlzottdeficit-eljárást, akkor vissza fognak térni a számtalanszor ostorozott unortodox módszerekhez: a tranzakciós illeték, a bankadó és az szolgáltatókat sújtó energiaadó emeléséhez.

A Citibank számításai szerint a bejelentett zárolásokkal 2,7-2,9 százalékra lehet szorítani a 2013-as hiányt. Ha tavasszal vagy ősszel kikerülnénk a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor sem engedné el a gyeplőt a kormány, mert a jövő tavaszi választások előtt sem kockáztathatja meg az uniós források esetleges elvesztését – véli az elemző. Az is igaz, ha mégis megszegné a Brüsszelnek tett vállalásait, akkor esetünkben az EU hamarabb élne pénzügyi szankciókkal.