Abban azért egyetértés mutatkozik, hogy a nagy jegybanknak a hosszabb kamatok mérséklésére, s ekként a gazdasági növekedés serkentésére irányuló pénznyomtatási programjai okozzák a tőzsdei felfutást. Hiszen miközben az amerikai gazdaság mérsékelt ütemben bővül, az eurózóna idén is recesszióban lesz, kivéve a szerdán jó új adatokat közlő Németországot, Japán a deflációval küzd, Nagy-Britannia meg az ismétlődő visszaesésekkel, a részvénypiacok szárnyalnak. A vártnál jobb kínai export- és importadatok szerdán már ötéves csúcsra röpítették a tokiói Nikkei indexet, amely persze erőt meríthetett abból is, hogy hétfőn és kedden az amerikai S & P és a Dow Jones, illetve a frankfurti DAX történelmi csúcsot döntött. A londoni FTSE is a válság előtti szinteket ostromolja, sokéves rekordokat halad meg. Az S & P és a Dow csupán ebben az évben 15 százalékkal kapaszkodott feljebb, átlépte az 1600, illetve a15 ezer pontos álomhatárokat. A Nikkei 65 százalékot hozott november óta, amikor az új kormány megszellőztette a monetáris és fiskális lazítás politikáját. A DAX hét százalékkal ugrott följebb január óta, az FTSE 11 százalékkal.

A befektetői menedéknek számító állampapírok hozamai történelmi mélyponton állnak, ezért aztán a jegybanki likviditásbővítő programok következtében keletkező pénzbőség a kockázatos papírok, eszközök felé hajtja a tőkét. A jelenségről Roubininek is az a véleménye, hogy a Wall Street hangulatát nem szabad összekeverni a reálgazdaság állapotával, amely továbbra is gyenge. S részben azért, mert a Fed „mennyiségi könnyítési” , azaz értékpapír-vásárlási programja nem teremt hitelt a reálgazdaság számára, hanem a részvény- és feltörekvő piacokon fúj fel buborékokat. Védekezésül az ausztrál jegybank a héten történelmi mélységbe vitte le a kamatot. A Fed nehéz helyzetbe kerül Roubini szerint, mert ha túl gyorsan vet véget e politikának, akkor a gazdaságot vágja agyon, ha túl lassan, akkor léggömbhöz hasonlóan pumpál levegőt az eszközárakba, amelyek a pénzügyi rendszert károsítják, ha majd kipukkannak. Kevésbé használt feltételes módokat David Roche piaci stratéga, aki a CNBC üzleti hírtelevízióban gyakorlatilag tényként közölte, hogy súlyos krízis közeleg, mert ahogy vége szakad a jegybanki beavatkozásnak, egekbe szöknek az állampapírhozamok, s itt az összeomlás.

A Goldman Sachs viszont úgy látja: a tőzsdék jól tükrözik, hogy az amerikai gazdaság mérsékelt ütemben növekedik, a részvényárfolyamok nem szakadtak el a cégek nyereségétől. A kedvező profit azonban annak is következménye, hogy a nagyvállalatok, mint például az Apple, olcsón jutnak pénzhez kötvénykibocsátás révén, visszavásárolják a részvényeket, vagyis növelik az egy részvényre jutó eredményt vagy az osztalékot, de tartózkodnak a költségek emelésétől, vagyis nem teremtenek új állásokat. Ezért is 7,5 százalékos a munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban, vagyis túl magas a Fed számára, amely ezért folytatja a könnyű pénz politikáját. Nem azért persze, hogy Roubininek legyen igaza…