Vége a recessziónak?
A januári 1,4 és a februári 5,4 százalék után márciusban 2,9 százalékos visszaesést produkált az előző év azonos időszakához képest a hazai ipar a KSH előzetes adata szerint. Februárban a szökőnapot és a „túlzott meleg” miatt takaréklángra állított energiaszektort tették felelőssé a termelés csökkenéséért, ám márciusban ezekkel az érvekkel már nem operálhat a kormány. Vélhetően most is a járműgyártás területén mutatkozó erősödés próbálta ellensúlyozni az elektronikai termékek gyártásánál hosszú hónapok óta megfigyelt termeléscsökkenés hatását – mérsékelt eredménnyel. Elemzők szerint az idei évet is elsősorban ez a kettősség jellemzi majd, de abban nincs vita, hogy a beinduló autóipari kapacitásokkal, főleg az új győri Audi-üzem nyáron esedékes beállásával pozitív löketet kap az ipari termelés, amelynek növekedése éves szinten egy–három százalék közé tehető.
A KSH-adatnak azonban van pozitív olvasata is: az ipar márciusban a februárinál 0,4 százalékkal nagyobb teljesítményt mutatott, ezzel immár harmadik hónapja folytatta emelkedő sorozatát. Az ipar kiemelkedő súlyát tekintve a hazai gazdaságban ez azt is jelentheti, hogy technikai értelemben kikerülhettünk a recesszióból az idei első negyedévben. A technikai recesszió ismérve, hogy legalább két egymást követő negyedévben csökken a gazdaság teljesítménye a megelőző három hónaphoz képest. Magyarország egy 2012 harmadik negyedévi 0,4, majd az ezt követő 0,9 százalékos teljesítményromlással megfelelt ennek a követelménynek. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy a gazdaság az egy évvel ezelőtti szintnél jobban teljesített volna, csupán ledolgozott valamennyit az eddig összeszedett hátrányából.
Ami a fő exportpiacunkat jellemző kilátásokat illeti, az eurózóna az első negyedévet még recesszióban töltötte, de a második fél évtől már erőteljesebbé válhat ott is a kilábalási folyamat. Igaz, az Európai Bizottság pénteken ismertetett tavaszi prognózisa nem sok jót ígér: az euróövezet gazdasága 0,4, az EU egésze pedig 0,1 százalékkal zsugorodik. Brüsszel szerint Magyarország átlagon felüli teljesítményt nyújt az idén, amennyiben a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékra várt bővülését ennek nevezhetjük. Suppan Gergely biztosra veszi, hogy a gazdaság kikerült a technikai recesszióból, a Takarékbank vezető elemzője érdeklődésünkre fél–egy százalék közöttire becsülte azt a pluszt, amivel az idei első negyedév felülmúlhatta a 2012 utolsó három hónapjának teljesítményét. A tág intervallumot a mezőgazdaság nehezen előrejelezhető kibocsátásával magyarázta. Az idén azonban még a belvíz sem okozott akkora kárt, hogy azzal veszélyeztesse az átlagos idénynek megfelelően alakuló terméskilátásokat. Az agráriumon most rengeteg múlik, ha a vártnál is jobban sikerül az év a mezőkön, akkor az a Takarékbanknál várt idei 0,2 százalékos GDP-bővülést akár a 0,7–1 százalék közötti tartományba is repítheti.
Németh Dávid szerint egyelőre kevés az adat ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthessük: kikerültünk a recesszióból. Az ipar, az agrárium javuló teljesítményt mutat, de a szolgáltatásokat illetően már nincs erről meggyőződve a K & H Bank vezető elemzője. A gazdasági növekedést illetően a pozitív elmozdulás már látható, de pontosabb értékelést csak a kis- és külkereskedelmi adatok részletes ismeretében lehet majd adni. A kiindulási forgatókönyvet, ami 0,3 százalékos GDP-bővüléssel számol 2013-ra, ezért nem is kívánják egyelőre módosítani a K & H-nál. Ha az adatok a vártnak megfelelően alakulnak, akkor Németh Dávid szerint nagy megszorításokra nem lesz szükség a Brüsszel által elvárt három százalék alatti államháztartási hiánycél tartásához. Egy 30-60 milliárdos kiigazítást ettől függetlenül bármikor megléphet a kormány, ha ezt a hiánycél garantálásához szükségesnek látja. Suppan szerint viszont Brüsszel eleve rosszul számolt, ezért nem is lesz szükség kiigazításra. Úgy véli, a kamatkiadások növekedése miatt aggódó uniós álláspontot semmi nem támasztja alá. A jelenlegi körülmények mellett idén az államadósság kamatkiadásain száz-, jövőre kétszázmilliárdot lehet megtakarítani, s ezzel stabilan a megkövetelt három százalék alatt tartható az államháztartási deficit.
