Bíró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának partnerének ismertetése szerint a válaszadók 19 százaléka mondta azt, gyakori, hogy a cégek a valósnál jobb pénzügyi eredményeket közölnek, míg 26 százalékuk vélte úgy, hogy a társaságok alkalmazzák a megvesztegetés módszerét a megbízások elnyerése érdekében. Ezek nemzetközi összevetésben jellemzően átlag alatti, azaz jobb eredmények. Bíró Ferenc szerint ugyanakkor ennek hátterében az áll, hogy a belső kockázatkezelési rendszerek nem „fogják meg” azokat az elemeket, amelyek visszaélésre, korrupcióra utalnak.

Ami igazán szomorú: csupán a megkérdezett vezetők csupán 15 százaléka számít arra, hogy tisztul a gazdasági környezet. Ugyanez a várakozás a régióban 27 százalék, míg Nyugat-Európában 22 százalék. Alighanem ennek az az oka, hogy –a beszámolók szerint – a menedzsmentre komoly személyes nyomás nehezedik: a nehéz gazdasági környezet ellenére növeljék a profitot és a bevételeket. Ennek hatására a régió nagyvállalatainál egyre erőteljesebb az etikátlan üzleti magatartás, amely könnyen vezethet visszaélésekhez, vesztegetésekhez és torkollhat mindez korrupcióba.

Mégis az egyértelműen kijelenthető a hazai gazdasági életről is –mondta a E & Y szakembere –, hogy az emberek nagy része tudja mit szabad és mit nem, ez viszont nem folyik át a cégek életébe. A magyar válaszadók 18 százaléka véli úgy például, hogy a személyes ajándékok, szolgáltatások felajánlása egy megbízás elnyerése vagy megtartása érdekében belefér az etikus működésbe. Ez az arány Kelet-Európában 13 százalék, a fejlett országokban 15 százalék. A készpénz felajánlását egy ügylet érdekében viszont csak öt százalék tartja megengedhetőnek, s ez jóval alatta marad a régiós és a fejlett országok adatainak is. Azt is csak hat százalék tartja etikusnak, hogy az üzlet érdekében meghívják a partnereket, kényeztetik, vendégül látják őket. Ez is alacsonyabb adat a nemzetközi mutatókkal összevetve.