A váltás nem volt teljesen váratlan, és nem is csak a budapesti repteret érinti: a spanyol kézben lévő Hochtief ugyanis kompletten eladta a hat repülőtérből álló portfóliót összefogó Hochtief Airportot a kanadaiaknak. Ferihegyen kívül az ügylet része az athéni, a düsseldorfi, a hamburgi, a sydney-i és a tiranai légikikötő – ezek közül amúgy a budapesti reptérben volt a legnagyobb érdekeltsége a Hochtiefnek. Budapesten egyébként a repülőtér, mint ingatlan, állami tulajdon, a légikikötő üzemeltetési joga viszont még 68 évig azé a cégé, amelyet most eladtak.

A Hochtief több mint két éve próbálja eladni a reptér-üzemeltetőt, legutóbb 2011 nyarán nézett ki úgy, hogy nyélbe ütik az üzletet, de a vevőként emlegetett kínai HNA Group (a Hainan Airlines tulajdonosa) az európai válságra hivatkozva végül olyan alacsony árat ajánlott, hogy a német–spanyol cég menedzsmentje úgy döntött, nem adja el a repteres leányvállalatot. (A Hochtief egy 2011-ben zárult tranzakcióval került a spanyol ACS-hez, ezért a német–spanyol jelző.) Emlékezetes: akkoriban a Heti Válasz azt írta, hogy ennek az eladásnak a keretében a budapesti repülőtér már nem kerül a Grupo ACS-hez, hiszen annak első embere, Florentino Perez a Real Madrid elnöke is, így Orbán Viktor miniszterelnök sporttársias légkörben tárgyalhat arról, hogy a reptér újra állami tulajdonba kerüljön. Végül ezt a spekulációt semmi nem igazolta, sőt: az állam értékesítette az akkor még meglévő, 25 százalékos tulajdonrészét a cégben mintegy 36 milliárd forintért.

A kormány ezt követően, már mint a reptérben nem érdekelt, engedhette csődbe a fővárosi légikikötő legfontosabb ügyfelének számító nemzeti légitársaságot, a Malévot, majd ezek után fideszes indítványra emelhette háromszorosára a reptér által fizetendő telekadót. Orbán Viktornak különben egyébként volt már dolga kanadai reptérbefektetőkkel: első kormányzása idején a 2B terminált fejlesztő céget ebrudalták ki Ferihegyről, ez később több mint 70milliárd forintjába került az államnak.

A magyar repülőtér fordulatokban gazdag történetének azonban aligha van köze a mostani eladási döntéshez, mindössze arról van szó, hogy a Hochtief végre nyélbe tudta ütni azt a tranzakciót, amelyet már két éve tervez –igaz, lényegében minimáláron. Még 2011-ben az utolsó hírek arról szóltak, hogy a tárgyaló felek 1,1 milliárd eurónál tartanak, mielőtt az értékesítést leállították, bár volt idő, amikor még 1,4 milliárdos vételárról egyeztettek a felek. A mostani tranzakció teljes értéke másfél milliárd euró, de ebből a Hochtief „csak” 1,1 milliárdot lát majd az üzlet lezárultával, amelyre az év második felében, a hatósági jóváhagyásokat követően lehet számítani.