Elszaladt a hiány

A korábbi éveknél sokkal rosszabbul, hiánnyal zárt áprilisban a büdzsé – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium gyorstájékoztatójából. A 35milliárd forint deficit az előző években megszokott pozitív szaldóhoz képest ad okot némi aggodalomra, bár a részletes adatokra még várni kell. A negyedik hónap végén az államháztartás központi alrendszereinek összesített hiánya 529 milliárd forintot tett ki, ami a teljes éves előirányzat 60 százaléka. Ez nem jelent túl sok jót. Tavaly a hiánynak még csak a 37,6 százaléka jött össze a negyedik hónap végére – a nagyon rossz első negyedévet általában egy kedvezőbb április követte, ezért mindig csökkent a deficit.

A nemzetgazdasági tárca magyarázata szerint nem lehet a két évet összehasonlítani, hiszen máshogyan jönnek a bevételek, és a kiadások is mások, mert átvettek önkormányzati intézményeket, rendelőket és iskolákat is. A minisztérium arra hívja például fel a figyelmet, hogy a bevételek a központi költségvetésben és a társadalombiztosítási alapoknál is nagyobbak, a probléma kiadási oldalon merül fel. Itt ugyanis „az intézményi struktúraváltások” miatt túlteljesülés van.

Ez azonban csak forintos alapon igaz így. A múlt év negyedik hónapjának végén ugyanis az éves bevételek 31,5 százalékával rendelkezett a büdzsé, míg a kiadásoknak 31,7 százalékát költötte el. Az idén a tervezett bevételeknek azonban csak 30,8 százaléka van meg, míg a várt kiadásoknak a 32,4 százalékán áll a számláló – vagyis arányosan többet költött az állam, viszont kevesebbet keresett.

Mindezek alapján úgy néz ki, mégis igazuk lesz azoknak, akik úgy vélik: külön intézkedések nélkül aligha lesz a GDP 3 százaléka alatt tartható a hiány. Mint ismert: a kormány célja, hogy kilenc év után kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, ám az Európai Bizottság legutóbb úgy vélte: ha a kormány nem változtat, az idén sem sikerül a küszöb alá szorítani a hiányt, amely jövőre növekedni fog. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter akkor azt mondta: Brüsszel téved, és a kormány külön intézkedések nélkül is tartani tudja a célt. Az áprilisi adatok és a gyenge növekedési számok arra utalnak, esetleg mégis meg kell gondolnia majd magát.

Visszanőtt a tartalék

Áprilisban 427 millió euróval nőtt az MNB devizatartaléka, így a márciusi 430 millió eurós mérséklődés után ismét 35,9 milliárd eurót tett ki. Áprilisban nem kellett sem nemzetközi kötvény, sem pedig IMF-részletet fizetni. Májusban azonban erre szükség lesz: újabb több mint 600 millió eurós IMF-részletfizetés lesz esedékes és lejár egy öt évvel ezelőtt kibocsátott 150 millió svájci frankos (130 millió euró) államkötvény is. Az év első két hónapjában több mint kétmilliárd euróval nőttek a devizatartalékok és április végén 2,013 milliárd euróval haladták meg a tavaly év végi és 727 millióval az egy évvel korábbi szintet. (MTI)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.