Iránytű lehet a hazai ipari termelés

A hét első két napja után többet tudhatunk arról, igaza van-e a kormánynak, amikor bizakodik a 0,7 százalékos növekedésben és a 3 százalék alatti államháztartási hiány teljesítésében. Ma és holnap jelennek meg a márciusi kiskereskedelmi és ipari termelési, valamint az áprilisi államháztartási adatok.

A legfontosabb kérdés, hogy az ipar teljesítménye tovább növekedett-e a harmadik hónapban – vélik a CIB Bank munkatársai. Ez mindenképpen kedvező jelzés lenne a május 15-én megjelenő első negyedéves GDP-adatra. Dunai Gábor, az OTP Elemzési Központjának munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt év utolsó negyedévében a hazai termelés az egyik legerősebb visszaesést volt kénytelen elkönyvelni az Európai Unióban negyedéves összevetésben. Noha most ezt nagy valószínűséggel nem tudta kompenzálni az ipar, a már beérkezett adatok alapján az első három hónapban a kibocsátás alakulása a megelőző negyedévinél jóval kedvezőbb GDP-változást vetít előre.

A hét másik meghatározó fejleményéhez sem kell elhagyni a régiót. Szerdán tartja kamatdöntő ülését a lengyel jegybank. Többen úgy vélték, hogy a márciusi, 50 bázispontos (0,5 százalékpontos) kamatvágással lezárult a tavaly novemberben indított kamatcsökkentési sorozat, melynek során összesen 1,5 százalékponttal mérsékelték a lengyel irányadó rátát. Ennek megfelelően az elemzői várakozásokkal és a piaci árazással összhangban nem változtattak áprilisban az alapkamaton. Most azonban több jel is az újabb kamatcsökkentés irányába mutat. A márciusi 46,9 pontos beszerzési menedzser-index a gazdaság gyengélkedését vetíti előre, míg áprilisban tovább csökkenhetett az infláció, egészen 1,2 százalékig. Emellett az EKB kamatcsökkentése is további muníciót biztosíthat, ahhoz, hogy a lengyel alapkamatot 3,25 százalékról 3 százalékra vágják.

Ugyancsak szerdán jelenik meg a svájci inflációs adat. A legutóbbi, márciusi mutató éves szinten –0,6 százalékos inflációt jelzett, és most az elemzői konszenzus szintén éves –0,6 százalékot vetít előre. Ez azt jelenti, hogy 2011 októbere óta deflációs környezet van Svájcban, amit a nagymértékű svájcifrank-erősödés okozott 2011 nyarán. Ennek okán is vezette be a jegybank a svájci frank 1,20-as árfolyamküszöbét az euróval szemben – ez annyit jelent, hogy az ország központi bankja nem engedi az említett szint fölé erősödni az alpesi devizát az euróhoz képest. Az eredeti előrejelzések szerint már nem kellene hogy deflációs környezet legyen az országban, de idén újra erősödik az árcsökkenés üteme. Ez erősíti az árfolyamküszöb fenntartását, azaz a frankban eladósodottaknak egyelőre nem kell aggódniuk, hogy a jegybank esetleg megváltoztatja politikáját, erre jelenleg nincsen oka – vélik az OTP-nél. A nemzetközi piacokon hazai szempontból még a német ipari megrendelési, illetve termelési adatok lesznek fontosak, amelyeket kedden és szerdán tesznek közzé. Ezek a hazai ipari megrendelési adatokat árnyalhatják majd – jegyezték meg az Equilor Befektetési Zrt.-nél. Ugyanakkor az is igaz, hogy a várakozások elég „nyomottak”, azaz nagyon varázslatos adatra nem számít a piac.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.