A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta: a közlekedési beruházásokat tartalmazó Közop, az energetikai fejlesztéseket tartalmazó KEOP, és a többek közt oktatási és egészségügyi programokban gazdag TIOP nyertes pályázói az Európai Unió és Magyarország között folyó vitából nem érezhetnek semmit, hiszen elismert kiadásaik után továbbra is megkapják a nekik járó támogatást. A probléma a költségvetést érinti, hiszen a magyar állam – miután Brüsszel a vita miatt valóban visszatartja a kifizetéseket – nem kapja meg onnan, ami ezek után járna; vagyis tovább „hitelez”, mint tervezte.

A fejlesztések mennek, csak a pénz nem jön

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint most programonként mintegy 100 milliárdos nagyságrendű kifizetésre vár a kormány. Az összességében 300 milliárd forintot elérő finanszírozási szükséglet így tetemesnek mondható. Csepreghy Nándor reméli, hogy – a korábbi, ugyanilyen felfüggesztésekkel járó ügyekhez hasonlóan – a mostanit is sikerül gyorsan rendezni. A vita technikai jellegű: a nyertes pályázók ugyanis, amikor mérnöki munkára közbeszerzéssel kerestek vállalkozókat, megkövetelték – ez előírás volt – a hazai mérnöki kamarai regisztrációt is.

Brüsszel szerint ez diszkriminatív előírás lehetett az olyan pályázókkal szemben, akik nem Magyarországon működtek – ezért az utalások ideiglenes felfüggesztéséről döntöttek. A nyomásgyakorlás ezen módja nem szokatlan – az EU-nak folyamatosan vitája van más tagországokkal is, és velük szemben is alkalmazza a pénz visszatartását az ügyet gyorsító hathatós érvként. A helyettes államtitkár szerint a mostani helyzet gyors rendezését is elhozhatja, hogy Magyarország – bár nem értett egyet az uniós állásponttal – megváltoztatta a szabályt, és február óta már csak a közbeszerzések nyerteseinél kérik a hazai kamarai regisztrációt.

Csepreghy úgy véli, ez nem diszkriminatív, hiszen a kamarai regisztráció költsége alacsony, átfutási ideje átlagosan mindössze 6 nap, miközben azt biztosítani szükséges, hogy mérnöki munkát azok végezzenek, akik rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. A kamarai tagság pusztán ezt igazolja, és nem diszkriminatív, hiszen az önszabályozó testület elfogadja a máshol megszerzett, igazoltan megfelelő végzettséget is.

Brüsszeli tudósítónk megkeresésére Shirin Wheeler, Johannes Hahn regionális politikáért felelős EU-biztos szóvivője is megerősítette, hogy a bizottság februári vizsgálata „potenciális diszkriminatív közbeszerzési gyakorlatra” derített fényt. Közlése szerint a bizottság kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal, s megerősítette, hogy Magyarország valóban úgynevezett „contradictory procedure”, azaz a problémát feloldani hivatott eljárásba került. Az eljárás során a bizottság a februári átvilágításról szóló jelentést vitatja meg a magyar hatóságokkal, ami tulajdonképpen információcserét jelent.

Kérdés, a bizottság megelégedett-e az NFÜ-s intézkedéssel, hogy februártól csak a nyertesnek legyen követelmény a kamarai bejegyzés. A bizottságnál arra hívják fel a figyelmet, hogy az eljárás még folyamatban van (erre hivatkozva részletekről nem beszélnek). Az eljárás lényege meghatározni a probléma mibenlétét és méretét, ami ebben a szakaszban még nem világos – hangsúlyozták. A bizottság eddig tehát nem is javasolt megoldási lehetőséget – ez várható májusban.

A szóvivő válaszából az is kiderül, ha a párbeszéd során a bizottság arra a következtetésre jut, hogy „korrekciós intézkedéseket” kell tenni, az adott operatív programhoz kapcsolódó kifizetéseket egészen addig felfüggeszthetik, amíg a javasolt intézkedéseket a nemzeti hatóságok végre nem hajtják. A helyzetet a magyar kormány is komolyan veszi. Információink szerint Lázár János államtitkár és Johannes Hahn múlt hét szerdai találkozójukon megállapodtak abban, hogy rendszeresen egyeztetnek a kérdésben. Úgy tudjuk, a találkozón felmerült a magyar támogatási rendszer átalakításának, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megszüntetésének ügye is.

Mint arról beszámoltunk: a kormány határozatban szögezte le, hogy januártól átalakítja a rendszert, az egyes irányító hatóságok a szaktárcákhoz kerülnek, a központi koordináció pedig a Miniszterelnökséghez. Csepreghy Nándor szerint a pontos intézményi keretek még kialakítás alatt vannak. Olyan megoldást kell találni, amely egyszerre alkalmas arra, hogy az ágazati minisztériumok a jelenleginél nagyobb mértékben vehessenek részt a döntéshozatalban, miközben biztosítani szükséges, hogy a pályázók egységes működési és irányítási modellel találkozzanak. Ráadásul megoldandó feladat, hogy az átalakítással ne sérüljön a szakmaiság, az új szervezeti rend támaszkodjék a régi, nagy tapasztalattal rendelkező kollégákra is. Közben pedig garantálni kell, hogy a 2007–13-as időszak elszámolásainál, pénzlehívásainál se merüljenek fel problémák (hiszen további két évig még futhatnak egyes programok).