Kerítésért perelhetik Széles Gábort
Az 1958 óta védett, ősfás kastélyparkot kettészelő drótakadály felállítása ellen a területen álló apartmanok tulajdonosai hiába tiltakoztak, míg a község jegyzőjének birtokvédelmi határozatára vártak, a betonoszlopokat beásták, az acélhálót kifeszítették. Holott a helyzet látszólag egyszerű, a milliárdos terveket dédelgető befektető alighanem már az első lépéseknél felrúgta a szabályokat. Legfeljebb néhány százezer forintos kerítése felállításához nem kért engedélyt a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivataltól.
Az örökségvédelmi hatóság a jövő hétre ígért helyszíni ellenőrzése és az azt kísérő eljárás megindítása nyomán esetleg költségessé váló figyelmetlenséget érthetetlenné teszi, hogy Széles Gábor jelentős energiát öl még fel sem épült idegenforgalmi és wellness központjának ügyébe. Az érdekeltségei közé tartozó Magyar Hírlapnak néhány hete adott interjújában például azt fejtegette: a zalacsányi kistérségi fejlesztés egész Zala megyére hatással lesz. Dicsérte a rendkívül erős helyi összefogást, és elmondta azt is, hogy eddig kétmilliárd forintot költött tervei megalapozására, de teljes programja megvalósítása akár hat-nyolc milliárd forintot is felemészthet. Ennyi pénzből Zalacsányban lesz világszínvonalú kastélyszálló, és itt épül meg Közép-Európa legnagyobb golfkomplexuma. A százhektáros pályához római, török- és skandináv fürdők tartoznak majd.
A helyi összefogás erejét a nagyvállalkozó legközelebb május 5-én, a Zalacsányi Villapark társasházi közgyűlésén mérheti majd le. Formálisan itt dől el ugyanis, hogy az osztatlan közös tulajdonnak számító kastélyparkban álló apartmanok tulajdonosai megszavazzák-e a terület megosztását, egy részének elkerítését. A vasárnapi eseményen nagy meglepetések aligha érhetik Széles Gábort, tulajdonostársai ugyanis nem érték be annyival, hogy a védett terület feldarabolásának megakadályozása érdekében a helyi önkormányzat jegyzőjénél birtokvédelmi eljárást kezdeményeztek. Az örökségvédelmi kérdésekkel foglalkozó Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnál kiderítették azt is: a nyilvántartásokban 6533-as műemléki törzs számmal jelzett zalacsányi Batthyány-kastély és a hozzá tartozó park területén minden építési tevékenység engedélyköteles. Változtatásokat csak az örökségvédelmi iroda szakvéleményének birtokában lehet végrehajtani. Egy fa kivágását is be kell jelenteni, kerítésépítéshez, területmegosztáshoz pedig csak akkor lehet engedélyt kérni, ha ahhoz valamennyi tulajdonos hozzájárult. Márpedig ilyen hozzájárulást a közösség nem adott senkinek. Sőt ellenkezőleg, jelezték a járási örökségvédelmi hatóságnak, hogy a kastélyparkban engedély nélkül kerítés épült.
A kastélyt Széles Gábor megbízásából kezelő SGH Kft. a támadások ellenére magabiztos. Jogi képviselője lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában elismerte, hogy vitában állnak az apartmanegyüttes „néhány tulajdonosával”, de meggyőződésük szerint eljárásuk nem jogszerűtlen. Állítják: a kerítés nyomvonaláról a tulajdonosok több mint nyolcvan százalékával megállapodtak. Az azonban nem derül ki, hogy az arány a tulajdoni részesedés mértéke szerint értendő-e. Ha igen, akkor ez csupán annyit jelent, hogy sikerült megegyezniük a park központi épületét működtető Civil Mérnök Kft.-vel, hiszen kettejük közös részesedése megközelítőleg ekkora.
Kérdés, az apartmanok tulajdonosai mit szólnak majd ahhoz, hogy a villaparkot már nem használhatják úgy, mint amikor – és amiért – megvásárolták üdülőiket. Ez a vasárnapi közgyűlésen kiderülhet. Mindenesetre a villapark alapító okiratának tanúsága szerint a közös tulajdon megosztásához valamennyi tulajdonos egybehangzó nyilatkozatára lesz szükségük az ingatlanfejlesztőknek – a nyolcvan százalék tehát kevésnek bizonyulhat. Az SGH szerint a tulajdonosok nagy számára tekintettel „szinte természetes”, hogy nem minden kérdésben van teljes egyetértés. Ígérik, hogy jogi álláspontjukat a folyamatban lévő eljárásokban is kifejtik a beadványok megismerése után, és a jövőben is az ügy „békés rendezésére” törekednek majd.
Hogy milyen is lenne az ügy nem békés rendezése, azt egyelőre csak találgatni lehet. Mindenesetre a kistulajdonosok készek akár bíróságra is menni igazuk megvédése érdekében. Az SGH-nál viszont biztosak benne, hogy „a hosszú távú megoldást és a további viták elkerülését – a jószomszédi viszony fenntartása mellett” a terület megosztása szolgálhatja. A döntés azonban első körben az örökségvédelmi hivatal kezében van.
