A vonatokat használóknak kár magyarázni: a nagy fejlesztősdi keretében a MÁV-Start olyan extrák bevezetéséért veti ki az újabb sarcot, mint hogy járatain legyen mire leülni, az illemhelyekről ne forduljon ki a mocsoktól öklendezve az utazó, vagy netán működjön a fűtés, a világítás. Hiszen nagyjából ez a különbség a vasút régi, forgalomban lévő és a nagy dicsekedve, idén és jövőre egymilliárd forintból megújuló háromszáz járműve között. Pluszként említeni esetleg a nyárra kétszáz vagonra felkerülő ingyenes wifit lehet, amiről azonban az utasok többsége az újabb pótjegy elhagyásáért cserébe talán lemondana.

A felár és a wifi azonban fontosabb. A mozdonyai felmatricázására is sajtótájékoztatót összehívó MÁV-Start minden előzetes tájékoztatás nélkül május 1-je éjszakáján internetes oldalára suttyomban kirakta a hírt: május 15-től gyorsvonati pótjegyet vezet be. A sarcmegfizetése a hónap közepétől a menetrendben megjelölt egyes gyors- és sebesvonatok igénybevétele esetén kötelező.

Azt, hogy kinek mennyit vesznek ki a zsebéből, mindenki számolja ki maga: a gyorsvonati pótjegy ára ugyanis kilométer-övezetenként változik. Alapnak az tekinthető, hogy az új pótjeggyel, viszonylatán és érvénytartamán belül, bármely gyorsvonati pótjegyköteles vonat igénybe vehető. Az új sarc nem vonathoz kötött, és nem jelent biztosított ülőhelyet sem, de kiegészíthető, részben vagy egészben visszatéríthető, elszámolható. És áll rá az is, hogy megfizetésének hiánya esetén az elégtelen menetjegyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Vagyis, ha nincs, a pótjegyet is pótdíjazzák.

A gyorsvonati pótjegyköteles vonat késése esetén a gyorsvonati pótjeggyel rendelkező utas átalány-kártérítésre jogosult. Igényéhez minden esetben csatolnia kell a jegyvizsgáló által kiadott késési igazolást. Ha ez megvan, a kártérítés mértéke a vonat 30–119 perc közötti késése esetén a menetjegy árának 25 százaléka, 120 percet elérő vagy meghaladó késés esetén 50 százaléka.

A vasút működtetéséért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) betűvetői úgy fogalmazzák meg mindezt: a közösségi közlekedési rendszer korszerűsítésének részeként folytatódik a távolsági vasúti közlekedés megújítása, szélesedik a feláras szolgáltatások köre. Jegyáremelésről, a többségében kényszerből vonatozók költségeinek növekedése miatti sajnálkozásról a szakminisztérium közleményében nem esik szó. Holott a rezsicsökkentés mellett véres szájjal kiálló kormány illetékeseinek illene tudniuk: a szolgáltatási színvonalához mérten amúgy is magasan túlárazott vasúti személyszállítás nevetséges mértékű versenyképességének megőrzéséhez, bizony, elférne egy kis díjcsökkentés.

A felárrendszer autóbuszos és vasúti kiterjesztése az előzetes elvárás szerint 1,5-2 milliárd forint éves többletbevételt eredményezhet 2013-ban. A trükközést pedig jogossá teszi, hogy az alaptarifák a 2010. februári, átfogó 10-15 százalékos áremelés óta lénye gében változatlanok az országos, elővárosi és regionális személyszállításban.

Ingyennet felárért