Ám a nyílt piaci bizottság által szerda este kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a központi pénzintézet a helyzetnek megfelelően kész bővíteni és szűkíteni is a mennyiségi könnyítés programját, amelynek keretében havonta 85 milliárd dollárért vásárol értékpapírokat, s juttat pénzt ekként a gazdaságba.

A kétnapos Fed-ülés szerdai zárása előtt lefelé tartottak az amerikai tőzsdeindexek, és gyengült a dollár árfolyama is. A gazdaság szerény növekedési ütemére és a megemelkedett munkanélküliségre utaló közlemény ezen mit sem változtatott. A befektetők az utóbbi napokban inkább kedvezőtlen adatokat tanulmányozhattak, s azon tanakodtak, meddig folytatódhat a gazdaság ilyen nagymértékű ösztönzése, s miképpen zárulhat le a mennyiségi könnyítésnek ez a szokatlan korszaka.

A befektetőknek és a makrogazdasági szakértőknek szerdán azzal kellett szembesülniük, hogy az építőiparban áprilisban kevesebbet költöttek. Az ADP intézet pedig azt jelentette, hogy a múlt hónapban a magánszektor csupán 119 ezer új munkahelyet hozott létre a becsült 150 ezer helyett. A feldolgozóipar is lassabban növekedett, mint a megelőző hónapban. Ezeket az adatokat egészítette ki a kedden publikált chicagói beszerzői menedzser index, amely a középnyugati térség feldolgozóiparának zsugorodását jelezte. Az egyetlen kapaszkodót a Conference Board fogyasztói hangulat indexének javulása nyújtotta, ám elemzők rámutattak, hogy az áprilisi jobb szám a márciusi rossz mutatót egyensúlyozta csupán.

Vagyis minden jel arra utal, hogy az amerikai gazdaság igen visszafogott ütemben bővül. A minap derült ki, hogy az első negyedévben a nemzeti össztermék (GDP) 2,5 százalékos éves ütemben növekedett, elmaradva a háromszázalékos piaci várakozástól. Ezt az iramot persze irigyelhetik az eurózónában, amelynek jegybankja csütörtökön összegzi a rekordmértékű, 12 százalékot meghaladó munkanélküliség, a kétszázalékos cél alá jóval beeső infláció és a megszorításokkal szemben erősödő politikai ellenállás tényezőit, s dönt vélhetően a kamat csökkentése mellett.

Az amerikai jegybankot és az elemzőket Európa legfeljebb kockázati elemként érdekli, az igazi kérdés az, hogy a történelmi mélypontra, nulla százalék közelébe süllyesztett irányadó kamat mellett meddig vásárol havonta 85 milliárd dollárért értékpapírokat a Fed. A kamat nem is emelkedik, amíg a munkanélküliség nem süllyed 6,5 százalék alá, s az infláció üteme nem haladja meg fél százalékpontnál jobban a kétszázalékos célt.

A foglalkoztatásnak érdemben javulnia kellene ahhoz, hogy a Fed mérsékelje a havi vásárlások összegét. A jelenlegi 7,6 százalékos munkanélküliségi ráta, a márciusi kiábrándítóan rossz munkahely-keletkezési adat azonban arra utal, hogy a Fednek még várnia kell. Ám a nyílt piaci bizottság márciusi ülésén többen szóvá tették, hogy belátható időn belül mérsékelni kellene a vásárlások ütemét. Igaz, az új adatok ismeretében változtak a vélemények is. Azért is egyébként, ahogy most a közlemény is hangsúlyozza, mert az infláció üteme jóval a kétszázalékos cél alatt marad, s egyesek a Fedben is a deflációtól tartanak, amely ellen még több pénzt kéne bevetni.

A Bloomberg felmérése szerint ugyanakkor a piaci megfigyelők többsége arra számít, hogy a negyedik negyedévben vagy a jövő év elején módosul a könnyítési program. Úgy spekulálnak, hogy első menetben 50milliárdra csökken az összeg. A nyílt piaci bizottságban azonban néhányan úgy foglaltak állást, hogy a gazdaság állapotától függően 10-15 milliárddal változhat a keret, de éppúgy szűkülhet, mint ahogy bővülhet. A szerdai közlemény ezt megerősíti. Szükség szerint akár még növelhetik is a mennyiségi könnyítés programját.

Az ülés alatt szivárgott ki azonban, hogy a jegybankban azt fontolgatják, a monetáris lazítást miként kössék össze a banki szabályozás szigorításával, nehogy a pénzbőség túlzott kockázatok vállalására serkentsen. A tőkekövetelmények emelkednének. Ez a Financial Times szerint összefügghet azzal is, hogy a kongresszusban Kevin Brady republikánus képviselő kétpárti centenáriumi bizottság létrehozását szorgalmazza a száz éve alapított jegybank feladatainak áttekintésére, s az árstabilitást és a teljes foglalkoztatást szem előtt tartó kettős mandátum felülvizsgálatára. Sok konzervatív törvényhozó aggódik a mennyiségi könnyítés inflációs és piaci buborékképző hatásai miatt.

Ben Bernanke