Jegybankelnökként meghirdetett első programjával máris több ponton támogatja a kormány gazdaságpolitikáját Matolcsy György, persze az lenne a furcsa, ha nem így tenne, hiszen nemzetgazdasági miniszterként nemrég még maga is az egyik (meghatározó) alakítója, képviselője volt ennek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa által kedden megtárgyalt és véglegesített növekedési hitelprogram a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtott hitelekkel elvileg segíthet beindítani a gazdasági növekedést, a cégek devizakölcsönének forintra váltásához biztosított forrásokkal pedig támogatja a devizahitelek elleni harcot. Emellett a kéthetes jegybanki kötvényállomány és egyben a devizatartalékok mérséklésével csökkenti az MNB kiadásait és így veszteségét, melyet amúgy a költségvetésnek kell pótolnia, vagyis elősegíti a büdzsé egyensúlyának fenntartását. Végül, de nem utolsósorban a növekedési hitelprogram hozzájárul ahhoz is, hogy a hazai hitelintézeti rendszeren belül növekedjen a magyar kézben lévő cégek piaci részesedése.

A még április elején ismertetett és most véglegesített program egyik eleme a kkv-szektor hitelezésének bővítése. Az MNB nullaszázalékos kamaton 250 milliárd forint forrást biztosít a bankoknak, melyek azt legfeljebb 2,5 százalékos kamaton adhatják tovább a cégeknek beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, uniós pályázat önrészének biztosítására, valamint a már meglévő hiteleik kiváltására, olcsóbbra cserélésére. (Egy hitel összege minimum hárommillió, maximum hárommilliárd forint lehet.) A bankok által a program keretében igényelt forrást úgynevezett kártyaleosztásos módon osztja szét a jegybank a jelentkezők között: ennek lényege, hogy először a legkisebb igényt elégítik ki, és addig haladnak a nagyobbak felé, amíg a keret el nem fogy.

Matolcsy György az MNB szóvivőjével érkezik

Az MNB nem titkolt célja, hogy elsősorban a kisebb bankok, takarékszövetkezetek tudjanak élni a lehetőséggel. A takarékok és a jellemzően szintén magyar tulajdonú kisbankok helyzetbe hozását segítheti továbbá az alacsony kamatplafon, valamint az is, hogy a már meglévő hitelek kiváltásához is igénybe lehet venni a jegybanki forrásokat. (Az OTP múlt heti közgyűlésén Csányi Sándor elnök-vezérigazgató arról beszélt: reméli, hogy olyan arányban részesedhetnek a forrásokból a bankok, amilyen arányt képviselnek a kkv-finanszírozásban – csalódnia kellett.) A nagybankok egy hónapja alapvetően két dolgot javasoltak a jegybanknak: egyrészt vizsgálja felül a túl alacsonynak tartott kamatmarzsot (a piaci hitelek esetében a pénzintézetek átlag 4,4 százalékponttal adják drágábban a kkv-hiteleket, mint amennyi a forrásköltségük), másrészt az olcsó forrásokat csak új beruházásokra és az uniós pályázatokhoz kellene elérhetővé tenni, mert ez segíti leginkább a növekedést.

Az MNB eredetileg két százalék kamatot és legfeljebb fél százalék garanciadíjat engedett volna rátenni a hitelekre, ezt most úgy „enyhítette”, hogy összesen 2,5 százalék lehet a kamat, ezen belül a bankok úgy sakkoznak, ahogy akarnak. Csakhogy jelenleg a hitelbiztosítások garanciadíja másfél-két százalék körül mozog (a szintén a kkv-szektornak szánt, államilag támogatott Széchenyi-kártyaprogramban például másfél százalék), vagyis a bankok legfeljebb fél-egy százalékot „keresnének” a hiteleken, ami még a saját költségeikre sem elég.

Nem nehéz belátni, hogy ilyen feltételek mellett nem annyira az új és így kockázatos beruházásokat, fejlesztéseket finanszírozzák majd a jegybanki forrásból, mint inkább a már meglévő, tehát ellenőrizhető és ezért kevésbé rizikós hitelek kiváltására adnak pénzt. A saját – és nyilván magasabb kamatok mellett folyósított – kölcsönök olcsóbbra cserélése persze nem üzlet, ám a versenytársak ügyfeleit átcsábítani és ily módon piacot szerezni már megérheti önköltségen vagy akár némi ráfizetés mellett is. Ugyanez a helyzet a jegybank júniusban induló növekedési hitelprogramjának másik elemével, a devizahitelek forintra váltásával, amelyre szintén 250 milliárd forintot szán az MNB. Ezt a pénzt is a már említett kártyaleosztásos módszerrel osztja szét a jegybank a jelentkező hitelintézetek között, az ugyancsak 2,5 százalékos kamatplafon pedig garantálja, hogy inkább a devizahitelezésben nem jeleskedő takarékok szerezhetnek új kuncsaftokat, és nem a nagy bankok váltják majd át meglévő ügyfeleik hitelét a jelenleginél alacsonyabb kamatú kölcsönre.

A jegybanki akció eredményeként a takarékok és a kis bankok jelentős mértékben növelhetik piaci részesedésüket a kkv-hitelezésben. Tavaly, az év végén a több mint négyezermilliárd forint kkv-hitelállomány 86 százalékát a bankok mondhatták magukénak, ezen belül is döntő részben a néhány nagybank. Ezzel szemben a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a takarékszövetkezetek alig 379 milliárd forint ilyen jellegű kölcsönt kezeltek, vagyis piaci részesedésük nem érte el a tíz százalékot. A jegybanki akció eredményeként ezt akár meg is duplázhatják. Ráadásul azzal, hogy a hitelplafont az eredetileg tervezett 400 millióról az említett hárommilliárd forintra emelte az MNB, a takarékok a nagyobb, jobban prosperáló vállalkozásokat is megpróbálhatják elcsábítani a bankoktól.

Csökken a veszteség

A hazai nagybankok legfeljebb azzal vigasztalódhatnak, hogy a jegybank növekedési hitelprogramjának harmadik elemét nem – vagy legalábbis csak kisebb részben – az ő kontójukra kívánja megvalósítani. Az MNB tervei szerint augusztus elejéig a jelenlegi 4500-ról 3600 milliárd forintra csökken a kéthetes kötvényállomány. Ezt részben azzal kívánja elérni a jegybank, hogy a kéthetes kötvény helyett ismét kéthetes betétben helyezhetik el szabad forrásaikat az MNB-nél a bankok. Ennek az a lényege, hogy így csak a Magyarországon tényleges pénzügyi tevékenységet végző pénzintézetek parkoltathatnák forrásaikat a nemzeti banknál. (Döntés még nincs, de a monetáris tanács keddi eseti ülésén az erről szóló előterjesztés kidolgozására kérte fel az MNB igazgatóságát.)

A hazai bankok számára a devizatartalék terhére devizacserét ajánl fel a jegybank, a pénzintézetek rövid lejáratú forrásaikat hosszú futamidejűre válthatják át, s ezzel csökkennek a költségeik. A kéthetes betétállomány és a devizatartalék zsugorodásával viszont az MNB költségei csökkennek, ami a költségvetés számára jó hír. A jegybank veszteségét ugyanis a büdzséből kell pótolni, így van ez például a nemzeti bank tavalyi, csaknem 40 milliárd forintos mínuszával is.