Tizennégy titkos szakértő a trafikbotrányban

Amit a törvény előír, annak eleget teszünk – mondja Gyulay Zsolt. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetője szerint azért nem lehet megmondani, kik voltak a szakértők, akik döntöttek a pályázatokról, mert ezzel őket védik a támadásoktól. A tizennégy szakértőnek sokat kellett dolgozni, hiszen 15 ezer pályázatot bíráltak el, persze csak miután a cég előkészítette azokat.

- Mit gondol, kinek a felelőssége lesz később a trafikbotrány?

„Ezt mi készítettük elő a szaktárca munkatársaival, és a bírálóbizottság döntött”
„Ezt mi készítettük elő a szaktárca munkatársaival, és a bírálóbizottság döntött”

Engem meglep, hogy botrányról hallunk. Ha felmerülnek konkrét vádak, akkor azokat tisztázni kell. A pályázatok mindenki számára elérhetőek voltak, a nyertesek körébe bárki bekerülhetett. Az egy furcsa eljárás, hogy most kiragadunk neveket, politikai szereplőket, celebeket, akik nyertek.

Mégis mivel magyarázható, hogy a szerkesztőségbe folyamatosan ömlenek a nevek, már 400-nál több olyan koncesszióról tudni, amelyek köthetőek kormánypárthoz vagy gazdasági érdekcsoporthoz.

Csak négyszáz?

Úgy is lehet fogalmazni, hogy minden tizenharmadik koncessziót befolyásos szereplő kapott meg.

Az nem természetes, hogy ha valahol a szakmai életút számít, akkor a személy kötődjön valamihez? Egy 5400-as listán biztos vagyok benne, hogy valaki valahova kötődik. Ma például a dohány-kiskereskedők egyesülete kiadott egy közleményt, ők meg azt mondják, hogy az 1400 fős tagságukból 499-en, régi trafikosok nyertek a pályázaton, azaz a koncessziók ötöde náluk van.

A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületéről beszél, ahol a vezető Lengyel Antal önöknél fb-tag, a családja 10 koncessziót vitt el, és a szervezet tisztségviselői is jócskán részesültek koncessziókból.

Azt senki sem mondta, hogy nem lesznek olyanok a győztesek között, akik valaha már kereskedők voltak.

Érzékeli úgy, hogy önök hibáztak valamit?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az NDN nem hibázott, sőt áll minden vizsgálat és adatszolgáltatás elé. Nagyon várjuk az ezzel kapcsolatos megkereséseket, amelyeknek a törvény által szabott keretek között eleget is fogunk tenni.

Akkor ennek szellemében: mikor lesz nyilvános a pályázati anyag?

Furcsa, ma kaptam négy szervezettől ugyanezt a levelet a kérdésekkel. Azt ajánlanám mindenkinek, hogy olvassa el a koncessziós törvényt és a pályázati kiírást. Ezek a szervezetek most azt kérik, hogy adjuk ki nekik a nyertes és vesztes pályázatok anyagát. Ez konkrétan négyszobányi pályázat. Nem értem, mit akarnak ezzel kezdeni?

Mondjuk beletekinteni.

Ha a törvényhozók úgy döntenek, hogy vizsgálóbizottságot hoznak létre, akkor állunk elébe.

Könnyen beszél: Lázár János az imént jelentette ki, hogy nem lesz az ügyben semmiféle vizsgálóbizottság.

Én meg azt mondom, hogy amit a törvény előír, annak teljes mértékben eleget teszünk. A szerződéskötés után harminc nappal nyilvánosságra hozzuk a pályázati emlékeztetőket, azt, hogy az egyes településeken milyen szempontok alapján és hogy történt az elbírálás, és mennyi volt településenként a pontszám.

Fordítsa le nekem: ez azt jelentené, hogy harminc nappal a szerződéskötés után beletekinthetünk az egyes pályázatokba?

Az egyes pályázatokba azért nem, mivel az nem minősül közérdekű adatnak.

Egy húsz évre kiadott állami koncesszió már miért ne lenne közérdekű?

A koncessziós törvény szerint a pályázat nem közérdekű adat, ez a pályázó tulajdona.

A „közérdekből nyilvános adat” fogalmát csak ismerik. A törvényhozás egy egyszeri döntéssel felhatalmazhatja önöket, hogy nyilvánossá tegyék a pályázati anyagokat.

Nézze, ha a parlament hoz egy ilyen döntést, mi állunk elébe.

Önök miért nem javasolnak ilyen lépést? Az volna az érdekük, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba.

Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy a harminc napon belül megkössük az összes szerződést. Addig egyelőre nincs miről beszélni.

Nem értem, a mostani szerződéskötési dömpingnek mi köze az adatnyilvánossághoz?

Azt el fogjuk mondani, amit a törvény számunkra lehetővé tesz.

Az kiderül-e az ön által említett emlékeztetőkből, hogy az üzleti terveket – a pályázaton elérhető 120 pontból 60 pontot erre lehetett kapni – milyen szempont alapján pontozták le?

Benne volt a pályázati kiírásban.

Csak elnagyolt részletek, általánosságok szóltak erről.

Természetesen minden üzleti terv elbírálása szubjektív, nem lehet egzakt módon lepontozni. Azt gondolom, olyan, szakértőkből álló bizottság döntött a kérdésben, amely felelősségteljesen tudta ezt elbírálni.

Kik ezek a szakértők?

Az NFM szakértőiből álló bírálóbizottság. Azt tudom mondani, hogy minden a törvények szerint történt.

Kikből áll a bizottság?

Az nem nyilvános. Annyit lehet tudni, hogy a minisztérium szakértői voltak az elbírálók.

Árulja el legalább, hányan voltak?

Tizennégyen.

Tizennégyen bíráltak el 15 ezer pályázatot?

Többen. Nagyon sokat dolgoztak.

Hányan?

A pályázati bírálóbizottság személyi összetétele nem nyilvános adat. Azt gondolom, hogy a pályázati bizottság összetételét nyilvánosságra fogjuk hozni, ha lehet.

Azt ki döntötte el, hogy a bírálóbizottság összetétele sem nyilvános? Miféle társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ez ne legyen nyilvános?

Ez egy sok embert érintő történet. Így zaklatásnak tennénk ki őket.

Kivel egyeztetett az után, hogy kinevezték?

A miniszter asszonnyal és az NFM jogi főosztályával.

És a kinevezése után-óta nem is csörgött a telefonja?

De, rengeteget. Régi barátok hívogattak, hogy tudok-e nekik segíteni. Sokan megsértődtek. Mindenkinek elmondtam, hogy nem tudom befolyásolni az eredményt.

Lázár Jánossal egyeztetett a trafikpályázat kapcsán?

Találkoztam Lázár Jánossal.

Lehet tudni, hogy mikor?

Ez miért fontos?

Mivel Lázár János most nyújtott be egy tízszázalékos árrésemelésről szóló módosító javaslatot. Nem jelezte önnek korábban, hogy erre készül?

Bármilyen meglepő, nem.

Olyan alacsony árrés mellett írták ki a pályázatot, ami miatt a trafikosok egy része nem is jelentkezett. Erre most jön a magas árrés, a kiesett trafikosok pedig arról beszélnek, hogy őket becsapták.

Lehetett volna jobb időzítése is a törvényjavaslatnak. Mindazonáltal támogatom az ötletet, keményen kell képviselni a kiskereskedők érdekeit. És az is biztos, hogy a pályázati kiírás alatt nem lehetett változtatni az árrésen.

Miért ne? Korábban a pályázat kellős közepén éppen önök javasolták a termékkörbővítést. A pályázat kellős közepén módosították emiatt a törvényt!

Igen, mert folyamatosan azt érzékeltem, hogy nem fognak megélni a trafikosok. Nem lehet megélni 3-4 százalékos árrésből.

Akkor miért nem javasolták az árrésbővítést korábban?

Nem mi vagyunk a jogalkotók.

Most mondta, hogy a termékkör módosítását önök javasolták. Akkor az árrését miért nem?

Azt gondoltam, hogy az árrés kérdése elég érzékeny téma. Az árrés növelése árfelhajtó erejű lehet a fogyasztó számára. Azt reméltem, hogy a dohánygyártókkal kialakul egy konszenzus, hogy maguktól belátják azt, hogy a 3-4 százalék nem elég.

Mármint, hogy a dohánygyártók maguktól emelik az árrést? Ezt komolyan gondolta?

Bíztam abban, hogy józanul ítélik meg a piacot.

Azt nyilván olvasta a sajtóban, hogy egyes feltételezések szerint fideszes frakciók döntötték el, hogy kik legyenek a győztesek.

Ezek nevetséges vádak. Viccesek. Sem választókerületi elnökök, sem politikusok nem szóltak bele a döntésbe. Ezt mi készítettük elő a szaktárca munkatársaival, és a bírálóbizottság döntött. Ők településenként listát állítottak össze a jelentkezők sorrendjéről. Ezt a nemzetfejlesztési miniszter asszony jóváhagyta. A pályázatok kezelésére zárt rendszert hoztunk létre. A pályázati anyagot az épületből senki sem vihette ki. Én inkább azt nézném, hogy kinek az érdekében áll ez a politikai botránykeltés. Azt gondolom, komoly, fizetett csoportok foglalkoznak ezzel.

Komolyan mondja, hogy a nekünk is panaszkodó trafikosok egy médiaakció részeként támadnak?

Nagyon sokan, akik most veszítettek a pályázaton, ezért elégedetlenek. Ez érthető. A trafiktörvény megalkotásakor azonban azt is pontosan lehetett látni, hogy bizonyos érdekcsoportoknak nem áll érdekében, hogy júliustól felálljon a rendszer. Eddig a piac 90 százaléka multicégek birtokában volt. Ez a 400 milliárdos forgalom most magyar családok kezébe kerül. Ez a multiknak óriási pénzveszteség. Az új rendszer esélyegyenlőséget hoz.

Esélyegyenlőséget?

Eddig a nagy multinacionális cégek szponzorpénzekkel el tudták vinni a dohánypiac tetemes hányadát. Egyes cégek milliárdokat fizettek, hogy egy-egy üzletben csak az ő termékeiket árulják. Most erre nem lesz lehetőségük.

Kinek lesz az jó, ha az eddigi két piacvezető, a British American Tobacco és a Philip Morris most nagyjából 80 százalékosra becsült piaci aránya csökken?

Szerintem nem fog megváltozni ez az arány.

Abból, amit elmondott, ez következik.

Ha arra gondol, hogy bizonyos magyar gyártók jobban járnának az új rendszerrel, erre azt tudom mondani: senki sem fog jól járni. A kormány célja, hogy a dohányzás visszaszoruljon. Mindenkinek a piaca csökkenni fog.

Névjegy

Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakozó diplomáját a Testnevelési Főiskolán szerezte, de később elvégezte a Külkereskedelmi Főiskolát is. 1996-ban az Arena sportszergyártó cég marketingigazgatója lett, majd 1998 és 2001 között a társaság szlovákiai vezérképviselője volt. 2004. január végéig az Újpest FC ügyvezető igazgatója volt, 2007-ben az Ollé Sportrendszer Kht. ügyvezető igazgatója lett, 2010 augusztusától Palik Lászlót váltotta a Hungaroring Zrt. elnök-vezérigazgatói székében. Tavaly ősszel a kormány felkérte a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. irányítására, kinevezésével párhuzamosan átadta a Hungaroring operatív vezetését, de továbbra is ő a társaság elnöke.

Sürgősséggel fogadnák el a nyilvánosságot korlátozó gumiszabályt

A jövő tavasszal hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) nem tartalmazza azt a ma hatályos szabályozást, amely szerint többek között „az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással (…) kapcsolatos adat” nyilvános. Hivatalosan ezt a problémát kívánja orvosolni Cser-Palkovics András és Vas Imre fideszes képviselő. Indítványuk szerint a kieső rendelkezést az információszabadságról szóló törvénybe emelnék át.

Ez önmagában viszont aligha indokolná a tervezet kivételes sürgős eljárásban történő elfogadását. Annál inkább azok az új pontok, amelyeket a politikusok Karácsony Gergely, az Együtt–PM képviselője szerint nyilván a trafikengedélyek körüli „politikai mutyi” kapcsán kipattant politikai vita miatt kívánnak a törvénybe becsempészni. Kizárnák ugyanis, hogy közérdekű adatokba „bárki a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű” betekintést igényeljen.

Ez szerinte gumijogszabály: lehetőséget teremt rá, hogy a nyilvánosság elől erre hivatkozva elzárjanak bizonyos –például konkrét pályázatokra vonatkozó – információkat. Ráadásul egyes ügyekbe csak a „pártkatonák vezette” Állami Számvevőszék vagy Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekinthetne be. A politikus jelzi ugyanakkor, hogy a módosító indítvány szerint az információszabadságról szóló törvény hatálya majd – akár mától, hiszen a tervezetet azonnal elfogadhatják – „nem terjed ki a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési” jogokra, tehát más jogszabályok kizárhatnák például a trafikpályázatok dokumentumainak megismerhetőségét. De Karácsonynak van más kifogása is: a törvénymódosítás szerint amennyiben állami vagy önkormányzati szervezet az információ kiadását megtagadná, a kérelmező nem bírósághoz, csupán a „tájékoztatásra kötelezett felett törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult” szervhez fordulhatna. Tehát kizárnák a bírói utat, ami a politikus szerint elfogadhatatlan. Az új szabályozást a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kellene, ami a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik, de Karácsony szerint így tényleg alkalmazható volna a dohánykoncessziós pályázatoknál is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.