- Mit gondol, kinek a felelőssége lesz később a trafikbotrány?

„Ezt mi készítettük elő a szaktárca munkatársaival, és a bírálóbizottság döntött”

- Engem meglep, hogy botrányról hallunk. Ha felmerülnek konkrét vádak, akkor azokat tisztázni kell. A pályázatok mindenki számára elérhetőek voltak, a nyertesek körébe bárki bekerülhetett. Az egy furcsa eljárás, hogy most kiragadunk neveket, politikai szereplőket, celebeket, akik nyertek.

- Mégis mivel magyarázható, hogy a szerkesztőségbe folyamatosan ömlenek a nevek, már 400-nál több olyan koncesszióról tudni, amelyek köthetőek kormánypárthoz vagy gazdasági érdekcsoporthoz.

- Csak négyszáz?

- Úgy is lehet fogalmazni, hogy minden tizenharmadik koncessziót befolyásos szereplő kapott meg.

- Az nem természetes, hogy ha valahol a szakmai életút számít, akkor a személy kötődjön valamihez? Egy 5400-as listán biztos vagyok benne, hogy valaki valahova kötődik. Ma például a dohány-kiskereskedők egyesülete kiadott egy közleményt, ők meg azt mondják, hogy az 1400 fős tagságukból 499-en, régi trafikosok nyertek a pályázaton, azaz a koncessziók ötöde náluk van.

- A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületéről beszél, ahol a vezető Lengyel Antal önöknél fb-tag, a családja 10 koncessziót vitt el, és a szervezet tisztségviselői is jócskán részesültek koncessziókból.

- Azt senki sem mondta, hogy nem lesznek olyanok a győztesek között, akik valaha már kereskedők voltak.

- Érzékeli úgy, hogy önök hibáztak valamit?

- A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az NDN nem hibázott, sőt áll minden vizsgálat és adatszolgáltatás elé. Nagyon várjuk az ezzel kapcsolatos megkereséseket, amelyeknek a törvény által szabott keretek között eleget is fogunk tenni.

- Akkor ennek szellemében: mikor lesz nyilvános a pályázati anyag?

- Furcsa, ma kaptam négy szervezettől ugyanezt a levelet a kérdésekkel. Azt ajánlanám mindenkinek, hogy olvassa el a koncessziós törvényt és a pályázati kiírást. Ezek a szervezetek most azt kérik, hogy adjuk ki nekik a nyertes és vesztes pályázatok anyagát. Ez konkrétan négyszobányi pályázat. Nem értem, mit akarnak ezzel kezdeni?

- Mondjuk beletekinteni.

- Ha a törvényhozók úgy döntenek, hogy vizsgálóbizottságot hoznak létre, akkor állunk elébe.

- Könnyen beszél: Lázár János az imént jelentette ki, hogy nem lesz az ügyben semmiféle vizsgálóbizottság.

- Én meg azt mondom, hogy amit a törvény előír, annak teljes mértékben eleget teszünk. A szerződéskötés után harminc nappal nyilvánosságra hozzuk a pályázati emlékeztetőket, azt, hogy az egyes településeken milyen szempontok alapján és hogy történt az elbírálás, és mennyi volt településenként a pontszám.

- Fordítsa le nekem: ez azt jelentené, hogy harminc nappal a szerződéskötés után beletekinthetünk az egyes pályázatokba?

- Az egyes pályázatokba azért nem, mivel az nem minősül közérdekű adatnak.

- Egy húsz évre kiadott állami koncesszió már miért ne lenne közérdekű?

- A koncessziós törvény szerint a pályázat nem közérdekű adat, ez a pályázó tulajdona.

- A „közérdekből nyilvános adat” fogalmát csak ismerik. A törvényhozás egy egyszeri döntéssel felhatalmazhatja önöket, hogy nyilvánossá tegyék a pályázati anyagokat.

- Nézze, ha a parlament hoz egy ilyen döntést, mi állunk elébe.

- Önök miért nem javasolnak ilyen lépést? Az volna az érdekük, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba.

- Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy a harminc napon belül megkössük az összes szerződést. Addig egyelőre nincs miről beszélni.

- Nem értem, a mostani szerződéskötési dömpingnek mi köze az adatnyilvánossághoz?

- Azt el fogjuk mondani, amit a törvény számunkra lehetővé tesz.

- Az kiderül-e az ön által említett emlékeztetőkből, hogy az üzleti terveket – a pályázaton elérhető 120 pontból 60 pontot erre lehetett kapni – milyen szempont alapján pontozták le?

- Benne volt a pályázati kiírásban.

- Csak elnagyolt részletek, általánosságok szóltak erről.

- Természetesen minden üzleti terv elbírálása szubjektív, nem lehet egzakt módon lepontozni. Azt gondolom, olyan, szakértőkből álló bizottság döntött a kérdésben, amely felelősségteljesen tudta ezt elbírálni.

- Kik ezek a szakértők?

- Az NFM szakértőiből álló bírálóbizottság. Azt tudom mondani, hogy minden a törvények szerint történt.

- Kikből áll a bizottság?

- Az nem nyilvános. Annyit lehet tudni, hogy a minisztérium szakértői voltak az elbírálók.

- Árulja el legalább, hányan voltak?

- Tizennégyen.

- Tizennégyen bíráltak el 15 ezer pályázatot?

- Többen. Nagyon sokat dolgoztak.

- Hányan?

- A pályázati bírálóbizottság személyi összetétele nem nyilvános adat. Azt gondolom, hogy a pályázati bizottság összetételét nyilvánosságra fogjuk hozni, ha lehet.

- Azt ki döntötte el, hogy a bírálóbizottság összetétele sem nyilvános? Miféle társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ez ne legyen nyilvános?

- Ez egy sok embert érintő történet. Így zaklatásnak tennénk ki őket.

- Kivel egyeztetett az után, hogy kinevezték?

- A miniszter asszonnyal és az NFM jogi főosztályával.

- És a kinevezése után-óta nem is csörgött a telefonja?

- De, rengeteget. Régi barátok hívogattak, hogy tudok-e nekik segíteni. Sokan megsértődtek. Mindenkinek elmondtam, hogy nem tudom befolyásolni az eredményt.

- Lázár Jánossal egyeztetett a trafikpályázat kapcsán?

- Találkoztam Lázár Jánossal.

- Lehet tudni, hogy mikor?

– Ez miért fontos?

- Mivel Lázár János most nyújtott be egy tízszázalékos árrésemelésről szóló módosító javaslatot. Nem jelezte önnek korábban, hogy erre készül?

- Bármilyen meglepő, nem.

- Olyan alacsony árrés mellett írták ki a pályázatot, ami miatt a trafikosok egy része nem is jelentkezett. Erre most jön a magas árrés, a kiesett trafikosok pedig arról beszélnek, hogy őket becsapták.

- Lehetett volna jobb időzítése is a törvényjavaslatnak. Mindazonáltal támogatom az ötletet, keményen kell képviselni a kiskereskedők érdekeit. És az is biztos, hogy a pályázati kiírás alatt nem lehetett változtatni az árrésen.

- Miért ne? Korábban a pályázat kellős közepén éppen önök javasolták a termékkörbővítést. A pályázat kellős közepén módosították emiatt a törvényt!

- Igen, mert folyamatosan azt érzékeltem, hogy nem fognak megélni a trafikosok. Nem lehet megélni 3-4 százalékos árrésből.

- Akkor miért nem javasolták az árrésbővítést korábban?

- Nem mi vagyunk a jogalkotók.

- Most mondta, hogy a termékkör módosítását önök javasolták. Akkor az árrését miért nem?

- Azt gondoltam, hogy az árrés kérdése elég érzékeny téma. Az árrés növelése árfelhajtó erejű lehet a fogyasztó számára. Azt reméltem, hogy a dohánygyártókkal kialakul egy konszenzus, hogy maguktól belátják azt, hogy a 3-4 százalék nem elég.

- Mármint, hogy a dohánygyártók maguktól emelik az árrést? Ezt komolyan gondolta?

- Bíztam abban, hogy józanul ítélik meg a piacot.

- Azt nyilván olvasta a sajtóban, hogy egyes feltételezések szerint fideszes frakciók döntötték el, hogy kik legyenek a győztesek.

- Ezek nevetséges vádak. Viccesek. Sem választókerületi elnökök, sem politikusok nem szóltak bele a döntésbe. Ezt mi készítettük elő a szaktárca munkatársaival, és a bírálóbizottság döntött. Ők településenként listát állítottak össze a jelentkezők sorrendjéről. Ezt a nemzetfejlesztési miniszter asszony jóváhagyta. A pályázatok kezelésére zárt rendszert hoztunk létre. A pályázati anyagot az épületből senki sem vihette ki. Én inkább azt nézném, hogy kinek az érdekében áll ez a politikai botránykeltés. Azt gondolom, komoly, fizetett csoportok foglalkoznak ezzel.

- Komolyan mondja, hogy a nekünk is panaszkodó trafikosok egy médiaakció részeként támadnak?

- Nagyon sokan, akik most veszítettek a pályázaton, ezért elégedetlenek. Ez érthető. A trafiktörvény megalkotásakor azonban azt is pontosan lehetett látni, hogy bizonyos érdekcsoportoknak nem áll érdekében, hogy júliustól felálljon a rendszer. Eddig a piac 90 százaléka multicégek birtokában volt. Ez a 400 milliárdos forgalom most magyar családok kezébe kerül. Ez a multiknak óriási pénzveszteség. Az új rendszer esélyegyenlőséget hoz.

- Esélyegyenlőséget?

- Eddig a nagy multinacionális cégek szponzorpénzekkel el tudták vinni a dohánypiac tetemes hányadát. Egyes cégek milliárdokat fizettek, hogy egy-egy üzletben csak az ő termékeiket árulják. Most erre nem lesz lehetőségük.

- Kinek lesz az jó, ha az eddigi két piacvezető, a British American Tobacco és a Philip Morris most nagyjából 80 százalékosra becsült piaci aránya csökken?

- Szerintem nem fog megváltozni ez az arány.

- Abból, amit elmondott, ez következik.

- Ha arra gondol, hogy bizonyos magyar gyártók jobban járnának az új rendszerrel, erre azt tudom mondani: senki sem fog jól járni. A kormány célja, hogy a dohányzás visszaszoruljon. Mindenkinek a piaca csökkenni fog.

Névjegy

Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakozó diplomáját a Testnevelési Főiskolán szerezte, de később elvégezte a Külkereskedelmi Főiskolát is. 1996-ban az Arena sportszergyártó cég marketingigazgatója lett, majd 1998 és 2001 között a társaság szlovákiai vezérképviselője volt. 2004. január végéig az Újpest FC ügyvezető igazgatója volt, 2007-ben az Ollé Sportrendszer Kht. ügyvezető igazgatója lett, 2010 augusztusától Palik Lászlót váltotta a Hungaroring Zrt. elnök-vezérigazgatói székében. Tavaly ősszel a kormány felkérte a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. irányítására, kinevezésével párhuzamosan átadta a Hungaroring operatív vezetését, de továbbra is ő a társaság elnöke.

Sürgősséggel fogadnák el a nyilvánosságot korlátozó gumiszabályt

A jövő tavasszal hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) nem tartalmazza azt a ma hatályos szabályozást, amely szerint többek között „az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással (…) kapcsolatos adat” nyilvános. Hivatalosan ezt a problémát kívánja orvosolni Cser-Palkovics András és Vas Imre fideszes képviselő. Indítványuk szerint a kieső rendelkezést az információszabadságról szóló törvénybe emelnék át.

Ez önmagában viszont aligha indokolná a tervezet kivételes sürgős eljárásban történő elfogadását. Annál inkább azok az új pontok, amelyeket a politikusok Karácsony Gergely, az Együtt–PM képviselője szerint nyilván a trafikengedélyek körüli „politikai mutyi” kapcsán kipattant politikai vita miatt kívánnak a törvénybe becsempészni. Kizárnák ugyanis, hogy közérdekű adatokba „bárki a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű” betekintést igényeljen.

Ez szerinte gumijogszabály: lehetőséget teremt rá, hogy a nyilvánosság elől erre hivatkozva elzárjanak bizonyos –például konkrét pályázatokra vonatkozó – információkat. Ráadásul egyes ügyekbe csak a „pártkatonák vezette” Állami Számvevőszék vagy Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekinthetne be. A politikus jelzi ugyanakkor, hogy a módosító indítvány szerint az információszabadságról szóló törvény hatálya majd – akár mától, hiszen a tervezetet azonnal elfogadhatják – „nem terjed ki a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési” jogokra, tehát más jogszabályok kizárhatnák például a trafikpályázatok dokumentumainak megismerhetőségét. De Karácsonynak van más kifogása is: a törvénymódosítás szerint amennyiben állami vagy önkormányzati szervezet az információ kiadását megtagadná, a kérelmező nem bírósághoz, csupán a „tájékoztatásra kötelezett felett törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult” szervhez fordulhatna. Tehát kizárnák a bírói utat, ami a politikus szerint elfogadhatatlan. Az új szabályozást a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kellene, ami a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik, de Karácsony szerint így tényleg alkalmazható volna a dohánykoncessziós pályázatoknál is.