Úgy tűnik, nem élvezi Matolcsy György feltétlen bizalmát új alelnöke. Gerhardt Ferenc egy héttel ezelőtti kinevezése miatt a jegybankelnök ismét módosítani kényszerült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szervezeti és működési szabályzatát, az új rendszerben azonban nem biztosított széles hatáskört alelnökének. Az új szervezeti felépítésben Gerhardt azokat a feladatokat veszi át, amelyeket korábban a még Simor Andrástól „megörökölt” alelnökökre bízott Matolcsy,míg a fontosabb területeket továbbra is a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) magával vitt bizalmi emberei felügyelik.

Matolcsy március eleji jegybankelnöki kinevezése után azonnal átalakította az MNB működését. Király Júliától elvette azokat a területeket, amelyeknek elismert szaktekintélye, így a pénzügyi rendszer biztonságával, elemzésével, a kockázatok kezelésével kapcsolatos feladatokat, és egyedül a készpénzlogisztika irányítását hagyta nála. A másik alelnökhöz, Karvalits Ferenchez tartoztak a monetáris politikával, a pénz- és tőkepiacokkal, a közgazdasági és pénzügyi elemzésekkel, kutatásokkal kapcsolatos feladatok – ebből a jegybankelnökváltás után csak a statisztikai terület felügyelete maradt.

Szűkre szabták a mozgásterét

Ezzel szemben a jegybank működése szempontjából kulcsfontosságú területeket az adóügyekért felelős helyettes államtitkárból alelnökké avanzsált Balog Ádám kapta meg, míg a szintén az NGM-től, a közigazgatási államtitkári posztról érkező Nagy Róza főigazgatóként kvázi teljhatalmat kapott az MNB szervezeti és beszerzési kérdéseiben. Karvalits kilúgozott feladatkörét mandátuma lejártával Balog vette át, de láthatóan csak ideiglenesen, mert most ezek a területek is a Király Júlia idő előtti távozásával posztját és ezzel feladatait is megkapó Gerhardt Ferenchez kerültek.

A jegybankelnök döntése azért érdekes, mert Gerhardt monetáris politikai tapasztalatai sokrétűbbek, mint Balog Ádáméi. Az MNB igazgatójaként 2005 és 2007 között egyebek mellett a jegybanki informatikáért, a bankműveletekért és a műszaki szolgáltatásokért volt felelős. Járai Zsigmond javasolta alelnöki kinevezését, de ebből végül nem lett semmi, mert Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök inkább megvárta, míg lejár Járai mandátuma, és már utódával, Simor Andrással egyeztetett az új alelnökről. Ezzel szemben Balog inkább az adóügyekben mozog otthonosan: a 2010-től idén márciusi kinevezéséig helyettes államtitkárként ezért a területért volt felelős, míg ezt megelőzően a PricewaterhouseCoopers adótanácsadó cég adómenedzsere volt. Balog mellett szól azonban, hogy Matolcsy bizalmi emberének számít, korábban pedig egy NGM-es forrásunk arról beszélt, hogy a miniszter egyebek mellett azért viszi magával a jegybankba beosztottját, mert fiatalkori önmagára emlékezteti.

Míg például az MNB szervezeti működését illetően láthatóan nem osztja előde nézeteit, addig más kérdésekben Matolcsy, úgy tűnik, egyetért Simorral – annak ellenére, hogy miniszterként még más volt a véleménye. A jegybank legutóbb 2008-ban vásárolt magyar államkötvényt a másodpiacon, de figyelemmel kíséri az állampapírpiac, valamint a bankrendszer likviditásának helyzetét, és kivételes esetben kész beavatkozni a hazai értékpapírpiacon – írta a jegybankelnök Volner János írásbeli kérdésére adott válaszában. A jobbikos országgyűlési képviselő arról érdeklődött, hogy a jegybank az elmúlt öt évben milyen részvény- és kötvényvásárláshoz kapcsolódó ügyleteket végzett, illetve tervez-e a közeljövőben hasonló lépéseket.

Még miniszterként Matolcsy többször utalt rá, hogy szívesen látna ilyen lépéseket a jegybank részéről, igaz, idén év elején, talán már a jegybankelnöki szék elfoglalására készülve, úgy nyilatkozott a Wall Street Journalnak: a monetáris politika nem lehet a sokkterápia eszköze, és a jegybanknak semmiképpen sem szabad a bankóprés működtetésével finanszírozni az államháztartás deficitjét. A sors fintora, hogy utóda, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég – szintén a Wall Street Journalnak – arról nyilatkozott, hogy a jegybankkal való szorosabb együttműködés egyik lehetséges formája lenne, ha az MNB a másodlagos piacon magyar állampapírokat vásárolna.

Kidolgozták a részleteket

Matolcsy György ma sajtótájékoztatón ismerteti az MNB növekedési hitelprogramjának részleteit. A jegybankelnök április elején jelentette be, hogy az MNB három elemből álló programot indít a kis- és középvállalkozások hitelezésének ösztönzése és a pénzügyi rendszer sebezhetőségének csökkentése érdekében. Az akkori tájékoztatás szerint a részleteket a következő hetekben, a bankokkal és takarékszövetkezetekkel folytatott egyeztetés után, azok eredményeként dolgozzák ki – ezek szerint a folyamat már le is zárult.