Talán az egyik legfontosabb ezek közül is az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdai (azaz nálunk éppen a munkaszüneti napra eső) kamatdöntő ülése. Ez azért lesz rendkívüli jelentőségű, mert a piacon tartja magát az a várakozás, miszerint a Fed esetleg hamarabb fogja csökkenteni vagy abbahagyni a jelenleg is folyó lazítási programját (QE3), ez pedig alapvetően változtathatja meg a befektetők hangulatát. A program keretében egyébként havi 85 milliárd dollárért vásárolnak jelzálogpapírokat és államkötvényeket a másodpiacon. Akik a szigorításra számítanak, azok a korábbi Fed-ülések jegyzőkönyvéből indulnak ki.

Ezek arról tanúskodnak, hogy egyre több monetáris tanácstag gondolja azt: a vásárlásokkal járó potenciális költségek egyre csak emelkednek, ugyanakkor a legutóbb megjelent jó makrogazdasági adatok már nem indokolnak hosszabb távon monetáris mennyiségi lazítást. Az OTP Elemzési Központjának véleménye szerint ugyan a Fed tehet jelzéseket a javuló amerikai gazdasági környezetre, de egyelőre nem fogja megváltoztatni a QE3 ütemét. Mégpedig azért nem – vélekedik Pápa Levente, a központ munkatársa –, mert amíg a „fiscal cliff” (a szövetségi kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések várható következménye) hosszú távú megoldása várat magára, addig ez bizonytalanságot szül, elsősorban a beruházásoknál és az üzleti tervezéseknél.

Ráadásul május 19-én jár le az államadósságplafon-szabály három hónapos moratóriuma, ez után újra érvényes lesz a felső határ. Azaz ha addig nincs megállapodás a két nagy párt között a hosszú távú fiskális megoldásokban, akkor „technikai csőd” jöhet létre: nem tud a szövetségi kormány kötvényt kibocsátani, így nem tudja fizetni lejáró kötelezettségeit. Ennek elkerülése végett tehát vagy megállapodik a két párt, vagy újból kitolják az adósságplafon-szabályt – mondja a központ stratégája.

Az amerikai mellett az eurózóna központi bankja (EKB) is kamatdöntő ülést tart a héten. Az elemzői vélemények és a piaci árazások április végén egyaránt arra utaltak, hogy egy 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtanak végre a március–áprilisra vonatkozó gyenge konjunktúraadatok miatt. Az elemzők mindenesetre erre számítanak, ugyanis a konszenzus szerint a kamatvágással már jóval többen kalkulálnak, mint azzal, hogy megmarad az irányadó ráta – áll a CIB Bank heti összefoglalójában. Ha a mérséklés megtörténne, az tovább csökkentheti a fejlett országok piacain a hozamokat, ami – az oly régóta emlegetett hozamvadászat hatására – továbbgyűrűzhet előbb az eurózóna perifériaországaira és a fejlődő piaci kötvényekre is – elemezte a várható hatásokat Tulli Péter, az Aegon Alapkezelő vezető munkatársa.

Az EKB kormányzótanácsának tagjai ugyanakkor egyelőre nem adtak egyértelmű lazítási jelzést, bár az év első hónapjaival ellentétben nem is nevezték haszontalannak az alapkamat további mérséklését –tették hozzá a OTP Elemzési Központjánál. Ehhez kapcsolódóan érdemes figyelni a német ipari termelési adatra is. Egy esetleges gyengébb mutató ugyanis erősítheti az egyébként is elterjedt kamatcsökkentési várakozásokat, segít heti azt Németországon belül is jobban elfogadhatóvá tenni. Pénteken teszik közzé az Európai Bizottság szokásos tavaszi makrogazdasági és költségvetési prognózisát.

A dokumentumból kiderül majd, hogy a bizottsági szakértők változatlan költségvetési politika mellett elérhetőnek tartják-e a magyar kormány által 2013–2014-re kitűzött 2,7 százalékos hiánycélt. A februárban közzétett téli bizottsági előrejelzésben mind idénre, mind jövőre 3,4 százalékos deficitet jeleztek előre a brüsszeli szakértők. Ehhez azt érdemes hozzátenni, hogy a kedvező 2012-es hiányadat után a kormány az áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban nem döntött további egyensúlyjavító intézkedésekről.