A legkedveltebb partnerország Ciprus, a Seychelle-szigetek és Svájc – állapítja meg a Bisnode, amely nem talált közvetlen időbeli összefüggést az offshore cégalapítási hullám és a válságok, a magyar és a globális gazdasági helyzet alakulása, illetve a hazai adózásra vonatkozó változások között.

Keleti József, a Bisnode ügyvezető igazgatója szerint az offshore államok vonzerejét elsősorban az adja, hogy a külföldi jövedelmekre egyáltalán nem vagy nagyon alacsony adót vetnek ki. A hagyományos, „ortodox adókulcsokat” alkalmazó országok pedig képtelenek versenyezni a klasszikus offshore-paradicsomok kínálta lehetőségekkel.

Az offshore-országok a rendszerváltást követően bukkantak fel a magyar cégek radarján. A külföldiek bevonásával történt vegyes vállalatok tömeges alapítása is nagyban hozzájárult ahhoz a tanulási, alkalmazkodási folyamathoz, amelynek eredményeként ezerszám jelentették be magukat adóparadicsomokba a honi vállalkozások.

A Bisnode elemzésében megállapítja, hogy 1993 óta szinte negyedévről negyedévre emelkedett azon magyar cégek száma, amelyek valamelyik klasszikus offshore-paradicsomban bejegyzett tulajdonossal rendelkeztek. Az éllovas Ciprus vonzereje minden bizonnyal csökken a jövőben, már csak a bankkonszolidációhoz szükséges tízmilliárd eurós nemzetközi hitelcsomag feltételéül szabott nagyobb transzparencia igénye és a társasági adó két százalékpontos emelése okán is. Március végén 1452 ciprusi tulajdonossal is rendelkező cég szerepelt a hazai nyilvántartásban. A szigetországot a Seychelle szigetek követik 1168 céggel. Harmadik helyen az ügyfelek személyes adataira vonatkozó kéréseket jobbára mereven elutasító Svájc szerepel 906 vállalkozással. Bőven akadnak egzotikus helyek a sorban, s ezek kapcsán Keleti József maliciózusan megjegyezte: nehezen képzelhető el, hogy ezekkel az országokkal olyan szoros, élénk gazdasági kapcsolatokat épített volna ki Magyarország, ami indokolná a több száz közös cég létét.