A kamatcsökkentés előtt minden feltétel adott volt: az infláció alakulása, az ország külső megítélésének javulása és a kockázatvállalási hajlandóság egyaránt megalapozta a döntést. Az indoklás nem sokat változott az egy hónappal ezelőttihez képest: a gazdaság növekedése csak az idén indulhat meg újra, mert a fogyasztás továbbra sem akar növekedni, szemben a munkanélküliséggel, amely tartósan tíz százalék fölött stabilizálódik. Ebből és a bérszínvonal szerény emelkedéséből azt szűri le a monetáris tanács, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony marad. A rezsicsökkentéssel a háromszázalékos jegybanki cél alá – márciusban már 2,2 százalékra – szorított infláció az év egészében itt ragadhat,mert az áremelési szándékokat a gyenge kereslet miatt nem tudják érvényesíteni a gyártók és a termelők.

A 25 bázispontos kamatcsökkentéssel a papírforma érvényesült – értett egyet Ürmössy Gergely, az ING Bank elemzője és Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Előbbi szerint amennyiben a nemzetközi piacokon a kockázatvállalási hajlandóság töretlen marad, úgy a további kamatvágások előtt is megnyílik a lehetőség. Úgy véli, júliusig még egy 25 bázispontos csökkentés biztosan benne van a rendszerben, és az év végére akár négy százalékra is mérséklődhet az irányadó ráta. Ürmössy szerint a hazai folyamatok – az infláció és a belső fogyasztás alakulása – megengednék a négy százalék alatti alapkamatot is, de erre leghamarabb jövőre lehet számítani. Rövid távon sok függ attól, hogy az MNB miként képzeli el a 4500 milliárd forinton álló kéthetes jegybanki kötvényállomány 900 milliárddal történő csökkentését, azaz a hitelezést nálunk nem folytató pénzintézetek kiszorítását erről a piacról. A 295-300 forintos sávban mozgó euróárfolyam az elemző szerint nem gátja a kamatcsökkentési ciklus folytatásának. Bebesy Dániel az előzőekhez hozzáfűzte: a ciprusi válság komolyabb negatív hatás nélkül elült, helyette az elmúlt hetekben minden a japán jegybank likviditásbővítéséről szólt. A piacokra érkező hatalmas pénzmennyiség jótékony hatása szerinte a magyar állampapírokon is meglátszott.

Vizsgálatot sürgetnek

Az MNB vizsgálatot sürget a keddi kamatdöntést megelőző heves pénzpiaci mozgások miatt. A jegybank kommunikációs osztálya tegnapi közleményében úgy fogalmazott: egy nagy hírügynökség „félrevezető információkat” hozott nyilvánosságra a kamatdöntéssel kapcsolatosan.

A kamatdöntés előtt néhány perccel az euró forintárfolyama néhány másodpercre 300 forint közeléből 303 forint közelébe emelkedett, majd 300 forintra esett vissza. (MTI)