Szabálytalanul szedték a csekkdíjat
Szabálytalan a Magyar Telekom (MT) csekkdíja a bíróság elsőfokú döntése szerint. Az ítélet abban a perben született, amit a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) indított a cég ellen, miután az bevezette a sárga csekkes fizetés után a tranzakciós, 142 forintos költséget. Az MT azon melegében közölte: fellebbez az ítélet ellen, amelynek végső kimenetele több szempontból is fontos, s nem csak azt dönti el, hogy a Telekomnak vissza kell-e fizetnie az ügyfeleknek felszámított pénzeket. (A vállalat hat hónapon keresztül működtette ezt a gyakorlatot, így a csekkel teljesítő előfizetők esetében mintegy nyolcszáz forintról van szó.) Ilyen költségeket ugyanis korábban a UPC, a Telenor és az Invitel is alkalmazott, utóbbi kettő 2008 óta. A FEOSZ mégis a Magyar Telekomot perelte be, s mint tájékoztatott: a Fővárosi Törvényszék április 17-én kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a Magyar Telekom tisztességtelenül számlázta ki ügyfeleinek a 142 forintos tranzakciós díjat postai és személyes befizetés esetén. Az ítélet szerint a Telekom által 2012. május 1-je és 2012. november 17-e között alkalmazott vonatkozó általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ezért azok a szolgáltatóval szerződő valamennyi fogyasztó esetében érvénytelenek. A Fővárosi Törvényszék rámutatott: egyrészt a Magyar Telekom indokolatlanul korlátozta a fogyasztók számlakiegyenlítési lehetőségét, másrészt semmi sem magyarázta azt, hogy a számla befizetésének módjai között különbséget tegyen. A vállalat ugyanis a távszámla online alapon működő fizetési rendszer keretében, valamint a csoportos átutalási megbízással és az eseti banki átutalással történő számlafizetéskor nem számított fel külön díjat a fizetésért. A FEOSZ álláspontja szerint a nyugta, csekk kiállítása a vállalkozás által nyújtott szolgáltatás elválaszthatatlan része, azért külön költséget nem lehet felszámítani. A bíróság szerint a Magyar Telekom úgy alkalmazta a 142 forintos tranzakciós költséget, hogy azt semmivel sem ellentételezte.
A MT álláspontja szerint az említett költségekkel kapcsolatos eljárása folyamatosan és minden tekintetben megfelelt a hatályos jogszabályi előírásoknak. Úgy vélik, a használt gyakorlatuk helyességét támasztja alá a média- és hírközlési biztossal létrejött megállapodás is, amelynek eredményeképpen a leginkább rászorulóként azonosított, a Telekomtól kizárólag vezetékes szolgáltatást igénybe vevő nyugdíjas előfizetők – igény esetén –2012. szeptember elsejétől mentesülhettek a tranzakciós díj fizetése alól. A szolgáltató fellebbez az ítélet ellen.
A másodfokú döntés különösen azért érdekes, mert ha a Telekom csekkdíja szabálytalan, akkor az említett többi társaságé is az. – Megvárjuk a jogerős ítéletet, s a döntés ismeretében teszünk lépéseket a többi szolgáltató ugyancsak megkérdőjelezhető gyakorlata ellen – mondta lapunknak Baranovszky György, a FEOSZ ügyvezető elnöke. Ha a bíróság másodfokon azt is kimondja, hogy a csekk kiállítása a szolgáltatás elválaszthatatlan része, és ezért pénzt nem lehet kérni, akkor felmerül az is, hogy a légitársaságok által alkalmazott hitelkártyadíjak is jogszerűtlenek, ezek alapján pedig több milliárd forintot lehetne visszafizetni az utasoknak.
A másodfokú eljárásban ugyanakkor bizonyosan újra előkerül az az érv, amely a „szolgáltató a csekk díjért nem ad semmit” indokra válaszol. Nevezetesen: a postai csekk használata komoly költségeket generál a vállalatoknál, függetlenül attól, hogy az menynyire elterjedt. Ismeretes, hogy tavaly a Magyar Posta jóval az inflációt meghaladó mértékben emelte a sárga csekkért felszámított díjat. Végső soron a bíróság közvetve arról is dönt majd, hogy az ilyen jellegű költségeket kötelezően be kell-e kalkulálni a szolgáltatások árazásakor, vagy sem. A csekkdíj alkalmazását az új hírközlési törvény egyébként immár törvényileg tiltja.
