Nagy árat fizetnek a portugálok
– Drágán fogjuk megfizetni az alkotmánybíróság döntését! – fakad ki egy középkorú férfi a kávéja fölött, a presszó televíziójának híreit hallgatva. Habár a közalkalmazottak így visszakapják a pluszfizetést, az újabb megvonások és a tervezett fizetéscsökkentések miatt valójában többet veszítenek. A napokban bejelentett takarékossági intézkedések pontos részleteit csak a következő hetekben kidolgozandó, kiegészítő költségvetés tartalmazza majd. Azt azonban már tudni lehet, hogy a megvonások mindegyik minisztériumra vonatkoznak – a legérzékenyebben az egészségügyi és az oktatásügyi szektort fogják érinteni –, hogy a közszférában létszám- és jövedelemcsökkentés várható, és hogy a kormány kitart a munkanélküli-segély és táppénz megadóztatása mellett.
– Hogyan lehet, hogy a legsebezhetőbbektől akarnak még elvenni? – hitetlenkedik egy három hónapja munka nélkül maradt férfi. – Tudják ezek egyáltalán, mit jelent munkanélkülinek lenni? – kérdezi.
– Két hónapja vagyok betegszabadságon, havi 300 euró táppénzt kapok, amiből nem lehet megélni – panaszkodik egy közalkalmazott. – Ezt akarják még megadóztatni? Sokan panaszkodnak a közszolgálati szektorokban folyó pazarlásokra, az ott dolgozók „laza munkaerkölcsére”. – Az orvosok sokszor késve érkeznek a rendelésre, vagy meg sem jelennek a munkahelyükön –mondja a körzeti rendelőben már másfél órája várakozó asszony. A kórházakban is sokszor állnak üresen a műtők, miközben hónapokat vagy éveket is kell várni egy operációra. Egy másik beteg amiatt panaszkodik, néha egykét hónapot is várni kell, hogy a körzeti orvoshoz időpontot kapjon. Emiatt, ha probléma adódik, muszáj a helyi kórház sürgősségi ellátására mennie. Ez nemcsak sokkal drágább (a vizsgálatoktól függően akár 50 eurót is fizetni kell), hanem túlterheli a sürgősségi ellátást. – 74 éves vagyok, havi 270 euró a nyugdíjam, amiből nem jut a gyógyszerekre – mondja egy idős férfi. – Ha nem kapom meg a szükséges egészségügyi ellátást, és ezért idő előtt meghalok, az kinek a felelőssége lesz? – teszi fel a kérdést.
Ám vannak, akik helyeslik a közszolgálati alkalmazottakat sújtó megvonásokat. – Eddig voltak első osztályú és másodosztályú portugálok – állítja egy nyugdíjas férfi. Arra utal, hogy a közszférában az átlagkereset magasabb (nem beszélve a különféle juttatásokról), mint a magánszektorban, ezért igazságosnak tartja, hogy a jobban keresőket érintsék a megvonások.
– Elveszítjük az orvosok és ápolók elitjét – panaszkodik viszont egy harmadik generációs orvos, emlékeztetve rá, hogy egyre többen más országban keresik a boldogulásukat. Igazságtalannak tartja az orvosokat illető bírálatokat (például hogy túl sokat keresnek), arra figyelmeztetve, hogy az egyre nehezebb körülmények között végzett orvosi munka nagy felelősséggel és igénybevétellel jár. Így jogos, hogy magasabb legyen a fizetés.
A megszorítások nemcsak az egészségügyi ellátás, hanem az oktatás színvonalát is veszélyeztetik, vélik sokan.
– Büszke voltam arra, hogy Portugália az elsők között volt, ami a diplomások számát illeti – vallja egy nyugdíjas tanár –, de mi lesz ezután? Az oktatási rendszer ellehetetlenítésével visszatérünk a négy osztályt végzettek korszakába?
– Az elvonások helyett fontosabb lenne az intézmények működésének hatékonyabbá tétele – állítja egy kétgyermekes asszony. Arról számol be, hogy a magániskolában, ahova a kislánya járt (és akit onnan ki kellett vennie, mert nem tudta tovább fizetni a tandíjat), összesen négy adminisztratív dolgozó volt, míg a hasonló méretű állami iskolában 12-en végzik ugyanazokat a teendőket. Közülük mindig hiányzik valaki, és az őt helyettesítő személy általában nem tudja, hogyan oldja meg a távol lévő helyett a feladatot.
Mint egy egyetemista fiatalember emlékeztet rá, egyre kevesebb támogatást kapnak a nehézségekkel küszködő vagy fogyatékos tanulók, így mind ritkábban jutnak el az egyetemekre. Mindennek az lesz a következménye, figyelmeztet, hogy egyre több fogyatékos marad ki az oktatási rendszerből, és az állami segélyektől válnak függővé. – Vagyis nagy árat kell majd fizetni a mostani megvonások miatt – állítja.
A növekedés ösztönzése a kiút?
Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök a hét végén bejelentette, hogy kedden rendkívüli kormányülést tartanak, amelyen a remények szerint egy új növekedési stratégiát, így ipari fejlesztési tervet hagynak jóvá. Szerinte ugyanis csak ez jelenthet kiutat egy olyan helyzetben, amikor a gazdaság mélyrepülésben van, ám közben teljesíteni kell az Európai Unió és az IMF pénzügyi mentőcsomagjáért cserében felvállalt költségvetési célokat. „Most, hogy bizakodhatunk a költségvetés konszolidálásában, a növekedés előmozdítására kell összpontosítani” –mondta a kormányfő. Mint a Reuters írja, erre valójában maga az uniós pénzügyi biztos, Olli Rehn adott közvetve biztatást, amikor azt ígérte, hogy lazítanak az euróövezeten belüli költségvetési nadrágszíjmeghúzáson a gazdaságélénkítés érdekében.
A mai kormányülést megelőzően a szakértők azzal számolnak, hogy Lisszabon adóösztönzést kínál új termelőberuházások esetén. A kormány abban bízik, hogy a növekedési stratégia segít egy szélesebb politikai konszenzushoz is, így az ellenzéki szocialisták is készek lesznek támogatni a programot. Passos Coelho célja ugyanis, hogy a költségvetési előírásokat tartani tudják 2014 derekáig, s akkor már elérhető kamatárral tudnának piaci finanszírozáshoz jutni. Az EU és az IMF márciusban enyhített előírása szerint Portugália költségvetésének hiánya idén nem haladhatja meg a GDP 5,5 százalékát, 2014-ben 4 százalék alá, 2015-ben pedig 2,5 százalékra kellene levinni a hiányt. Az előrejelzések szerint a portugál gazdaság idén még 2,3 százalékkal csökken, ám jövőre akár kismértékben növekedésnek is indulhat. (Munkatársunktól)
