Sikerrel vette a kormány a túlzottdeficit-eljárás alóli szabadulás soron következő akadályát: az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 1,9 százalék volt a deficit a múlt év végén. Ezzel az uniós intézet nem csupán elfogadta a magyar adatszolgáltatóktól kapott jelentést az államháztartási hiány alakulásáról, de úgy számolta, hogy az általuk jelzett 2,0 százaléknál valamivel kisebb is volt a deficit. Magyarország így a harmadik egymást követő évben – a szó szoros értelmében – szorította a hiányt a háromszázalékos maastrichti követelményszint alá. Igaz, ez a művelet 2011-ben csak a háromezermilliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása révén sikerült. A követelményszint betartása a 27-ből csupán 11 tagállamnak sikerült, s egyedül a németek tudták többlettel – 0,2 százalékkal – zárni az évet. Az unió átlagában négyszázalékos volt a hiány, ez az előző évben még 4,4 százalékos volt. Két számjegyű adat csak Görögország (10,7 százalék) és Spanyolország (10 százalék) neve mellett éktelenkedik.

Az adósságráta tekintetében már nem állunk ennyire jól. A 79,2 százalékos adattal hazánk a 11. a legeladósodottabb uniós országok listáján, amelyet a görögök vezetnek 156,9 százalékkal, s rajtuk kívül az írek, az olaszok és a portugálok szerepelnek száz százalék feletti GDP-arányos államadóssággal. A magyar ráta az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal nőtt, ám az elmúlt év végi állapothoz képest 2,2 százalékkal csökkent. Összesen hat ország volt, amely éves összehasonlításban is mérsékelni tudta az adósságát – ám emellett viszont a magyarokon kívül csak a lengyeleknek és a svédeknek sikerült három százalék alatt tartaniuk a hiányt.

A Fidesz és a nemzetgazdasági tárca egyaránt úgy látja, hogy Brüsszelnek a túlzottdeficit-eljárást mihamarabb le kell zárnia. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján a kormányt és a szaktárcát dicsérte. Előbbit elszántsága és következetessége, utóbbit pedig szaktudása miatt. Kiderült, az NGM-nél számoltak jól, ezért a költségvetés módosítása nélkül is tartható lett volna a 2,8 százalékos hiánycél, azaz az októberi három megszorítócsomagra valójában nem is lett volna szükség. Hozzátette: az idei büdzsével sem lesz gond, a hiány három százalék alatt marad. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a „megjelent adat egy újabb megerősítés arra vonatkozóan, hogy a számok alapján Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól”.

Erről júniusban hozza meg végső döntését az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin, a következő akadály, hogy a nemrégiben beadott konvergenciaprogramot elfogadtassa a kormány az Európai Bizottsággal. A szervezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentéseiben ugyanakkor éppen a hiánypálya és az adósságpálya fenntarthatósága feletti aggodalmának adott hangot, szerintük a szerkezeti reformok híján egyszeri intézkedésekkel a bevételek fokozására építő gazdaságpolitika komoly növekedési kockázatokat rejt. Az aggályok eloszlatására nem kaptak megfelelő visszajelzést a magyar kormánytól, amely ráadásul a Brüsszelnek a múlt héten benyújtott konvergenciaprogramjában a jövő évi hiánycélt a korábbi 2,2 százalékról 2,7 százalékosra puhította fel.

A nagy kérdés az: a tavalyi kedvező hiányadat és az idei számok meg győzik-e a bizottságot arról, hogy idén és jövőre is három százalék alatt lehet tartani a deficitet. A kétség egyre kevesebb lehet, elemzők szerint egyedül a számok alapján nehéz lesz belekötni abba, hogy Magyarország teljesítette az előírt követelményeket, ezért ellene az eljárást lezárják, még ha a hiány leszorításához vezető gazdaságpolitika mély recessziót eredményezett is, amiből talán az idén, de inkább jövőre kecmereghet ki az ország.

A kormányzati érveket támasztják alá a friss adatok is, hiszen az előzetesen jelzettnek megfelelően 589 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt pénzforgalmi hiánya az első negyedév végén. A központi alrendszerek deficitje az egész éves terv 67 százalékát teszi ki. Aggodalomra azonban emiatt biztos nincs ok: a bevételek az év első részében kevésbé érkeznek (az éves előirányzat 20 százaléka jött be), míg a kiadások terv szerint haladnak (itt az időarányoshoz közeli, 24,6 százaléknál járunk). A részletes adatok nem okoztak igazán meglepetést, a Nemzetgazdasági Minisztérium a konvergenciaprogram bemutatásakor már jelezte, milyen eltérések várhatók a költségvetési gazdálkodásban, és a negyedéves adatok zömmel ezen prognózist támasztják alá. Bár vannak kivételek.

A legnagyobb kiesést a tranzakciós illetéknél, vagyis a csekkadónál lehet látni: itt az első három hónapban csupán 27,5 milliárdos bevétel jött össze, ami kevesebb mint a tíz százaléka az egész évben várt 301 milliárd forintnak. A konvergenciaprogramban leírtak szerint 80 milliárddal kevesebbet várnak ebből a forrásból, ám a friss adatok fényében ez is optimista becslésnek tűnik: a várt pénz fele, 150 milliárd hiányzik ez alapján. Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkár tájékoztatásából az derül ki: a kormány arra számít, hogy a nyári valutaváltások miatt emelkedni fognak a bevételek – a rossz időkre félretett tartalék pedig elegendő lesz akkor is, ha hiányozna pénz.

Kevésbé látni egyelőre jelét a vártnál kisebb gazdasági növekedés és a kedvezőbb inflációs bevételeket mindenképpen csökkentő elegyének. Emiatt a konvergenciaprogram szerint 173 milliárd forinttal kisebb lesz az éves bevétel. A bevételek a forgalmi típusú adóknál időarányosan ugyan elmaradnak a tervezett szinttől, de meghaladják a múlt évit, vagyis ez alapján úgy néz ki: összejöhet a költségvetésben előírt keret. Igaz, itt az elemzést zavarja, hogy immáron 45 nap után kell fizetnie a visszautalásokat az adóhivatalnak, és nem várhat két hónapnál többet, ahogy régebben. Emiatt viszont nem feltétlenül lehet az elmúlt évekkel összehasonlítani az adatokat.

Eközben a kiadásoknál is a konvergenciaprogramban leírt elemzést igazolják a negyedéves adatok: a lakástámogatási kiadások például láthatóan nem érik el a tervezett szintet. Az egész éves keret több mint 200 milliárd, amelynek eddig csak 13 százaléka ment el – így várhatóan reális az a becslés, hogy 50 milliárdot ezen a soron megspórolhat a büdzsé.

Az adatokból egyelőre így valóban az látszik, hogy jelentősebb bevételi elmaradás nincs, és a tartalékok zárolásával akár tartható is a hiánycél – ha nem jön közbe semmi más.