Matolcsy-féle takarékosság: egyre többen a jegybankban
A negyedéves kötelező adatszolgáltatás szerint most 609 aktív dolgozója van az MNB-nek, szemben a három hónappal ezelőtti 573 fővel. Ennek megfelelően a személyi kifizetések összege is nőtt, méghozzá a decemberi 355 millióról 390 millió forintra. Ezen belül a vezetők és vezető tisztviselők juttatásai 57,7 millióról 59,5 millióra emelkedtek, miközben számuk 36-ről 39-re gyarapodott.
Mindez különösen annak fényében érdekes, hogy Matolcsy első intézkedései között az üzemeltetési költségek húszszázalékos lefaragását rendelte el kétéves időtávon belül. Emellett azonnali hatállyal 25 százalékkal megcsonkította az egymilliárd forintos prémium- és bónuszkasszát, válaszul arra, hogy az Állami Számvevőszék pazarlónak ítélte az MNB-nél folyó korábbi javadalmazási gyakorlatot. Az új vezetés az igazgatóságok számát 19-ről 21-re növelte.
Emlékezetes, hogy már az elnökváltást követő első napokban kisebb népvándorlás indult meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a jegybank irányába, amelynek eredményeként mintegy harminc fővel gyarapodott az MNB állománya.
Gerhardt Ferenc, a jegybank tegnap hivatalosan kinevezett új alelnöke nem ebbe a körbe tartozik, az viszont nyitott kérdés, mi lesz a pontos feladata, mely területeket felügyeli majd. Az MNB-ből arra a kérdésünkre lapzártánkig nem kaptunk választ, hogy tervezik-e a szervezeti és működési szabályzat ismételt megváltoztatását. A jelenleg érvényes, két alelnökre szabott szabályzat szerint Balog Ádám alá tartozik minden fontos terület, míg Gerhardt Ferenc egy olyan posztra kapott kinevezést, amelyet korábban Király Júlia töltött be.
Az ő felügyeleti jogköreit ugyanakkor a Matolcsy György idején született új szabályzatok a készpénzlogisztikára szűkítették le. Az új alelnök monetáris politikai tapasztalatai sokrétűbbek, mint Balog Ádámé, viszont nem számít az elnök olyan bizalmi emberének, mint kollégája, így kérdés, milyen területek felügyeletét kaphatja meg.
Nem kétséges, hogy a jegybank monetáris tanácsa mai ülésén mérsékli az alapkamatot, vita legfeljebb abban lehet, hogy húznak-e egy merészet, vagy a tavaly augusztus óta rutinszerű, 25 bázispontos csökkentéssel köszöntik a külsős tagból MNB-alelnökké előléptetett Gerhardt Ferencet. A legtöbb esélyt a hazai elemzők a 25 bázispontos csökkentésnek adják, amivel a ráta új mélypontjára, 4,75 százalékra süllyedne. Ennek minden feltétele adott: a nemzetközi piacokat a kockázatvállalási kedv erősödése jellemzi, a magyar országkockázati mutató (CDS) is stabil, miközben az infláció szintje rendszerváltás előtti tervgazdaságos időket idézi.
A márciusi 2,2 százalékos árindex mélyen a 3 százalékos jegybanki inflációs cél alatt maradhat az év egészében, ezt a stagnáló belső fogyasztás és a bérszínvonal szerény mértékű emelkedése mellett a lassan hullámmá terebélyesedő rezsicsökkentés „garantálja”.
Horváth István, a K & H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint 4,50 százalékon áll be az egyensúlyi állapot, ami egyben véget is vet a rövid lejáratú kötvényhozamok eddigi lendületes csökkenésének. A monetáris tanács irányából utoljára tavaly ősszel érkezett jelzés a kívánatosnak tartott kamatszintről, akkor 4,50 százalékot jelöltek meg. Bár azóta javultak a kamatpályát meghatározó kondíciók, Horváth István mégis úgy látja, hogy egy darabig kivárnak, s nem veszik célba a négyszázalékos szintet, jóllehet egyre több elemző teszi ide a kamatvágási ciklus végét.
A monetáris ülésen egyedül a forintárfolyam ingadozása, a hétfőn átmenetileg ismét a 300-as szint fölé dráguló euró okozhat fejfájást, igaz, ezt az állapotot épp az MNB idézte elő azzal, hogy bizonytalanságban tartja a piacot a kéthetes lejáratú jegybanki kötvényállomány jegybanki betétté alakításával kapcsolatban. Ezzel a 4500 milliárd forintos kötvényállományból durván 400-500 milliárdnyi, külföldi pénzintézetek által birtokolt pénzt lehetne kiszorítani. Olyanokét, akik – mint azt Matolcsy György múlt heti interjújában jelezte – nem hiteleznek Magyarországon, csak a kockázatmentes, az alapkamattal megegyező szinten lévő hozamot zsebelik be az MNB-től. Matolcsy azóta lebegteti a témát, s elemzők szerint ezt „díjazza” most a piac: az interjú megjelenése óta öt forinttal erősödött az euró. A merész húzást egy 50 bázispontos kamatvágás képében londoni elemzők remélik a monetáris tanácstól. A Barclays szakértői gyorsabb, határozottabb fellépést várnak el, szerintük – később – a 3,50 százalékos kamatszint sem okozna gondokat Magyarországnak.
