Tavaly januárban viszont – pár nappal az előtt, hogy Barroso európai bizottsági elnökkel találkozott – a miniszterelnök komoly engedményt tett, a kormány elállt az összevonástól, „amíg Simor Andrásnak hívják a magyar jegybankelnököt”. Igaz, akkor Magyarországgal szemben éppen komoly EU-szankciókat helyeztek kilátásba. Orbán Viktor tegnap, szokásos péntek reggeli rádióinterjújában az MNB és a PSZÁF összevonásával kapcsolatos kérdésre meglepő módon úgy reagált: a kormány semmilyen döntést nem hozott az ügyben.

„Nem szorgalmazom ezt a vitát, nem is akarok egyelőre ilyen döntést hozni. De helyesnek tartom, hogy a bankunióról szóló európai vita miatt ez a szakmai diskurzus megindult. Ha a szakmai közvéleményben jól körülhatárolhatóan kialakultak az álláspontok, akkor veszi maga elé a kormány a kérdést” – tette hozzá. Nyilatkozta ezt alig 24 órával azután, hogy Matolcsy György az MTI-nek adott első interjúban az összevonásról azt mondta: „a magyar jegybank ezt jónak tartja, üdvözli és támogatja”, és a gyors integráció mellé oda tud állni.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a jegybankelnöki nyilatkozat után pedig már azt közölte: még nyár előtt a parlament elé kerülhet az összevonásról szóló jogszabály. A tervezet beterjesztése előtt a kormány konzultál az Európai Központi Bankkal (EKB) – tette hozzá. Tavaly a kormány abban maradt az EKB-val és az Európai Bizottsággal, hogy az összevonás csak az MNB új vezetésének hivatalba lépése után kerül napirendre. „Ezt be is tartottuk, ennek megfelelően most ismét napirenden van a téma”, és a világ is ebbe az irányba halad. Megjegyezte viszont, hogy szerinte nem lehet a teljes PSZÁF-ot beolvasztani az MNB-be.

Vannak olyan jogkörök, amelyek nem a jegybankhoz tartoznak, például az értékpapír-piaci felügyelet. A biztosításfelügyelet azonban „már egy jó kérdés”, itt a kormány mindkét fél véleményére kíváncsi – tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön. A PSZÁF hivatalosan „nem akart tudni” az összevonásról, lehet, hogy a szervezet, illetve vezetője, Szász Károly valamiért ellenzi azt. Egy kormányközeli szereplő munkatársunknak azt mondta: a miniszterelnök most nem szeretné „irritálni” sem az Európai Bizottságot, sem az uniós jegybankot. Orbán Viktor számára kulcskérdés, hogy Magyarország kikerüljön nyáron a kilenc éve tartó túlzottdeficit-eljárás alól.

Kommunikációs és kampányszempontból egyértelmű, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés terén nem fog meghátrálni. S míg az MNB-hitelprogram esetén forrásunk elmondása szerint „Matolcsy György előzetesen konzultált az EKB-val, és jóváhagyást kapott”, az MNB–PSZÁF-összevonásról nem kértek hasonló engedélyt. A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének nem csak szimbolikus jelentősége van, monetáris szakértők meggyőzték a miniszterelnököt, ha ez megtörténik, az olyan pozitív visszaigazolás lesz a piacok felé, hogy jelentősen csökken az országkockázati felár (CDS), ami „százmilliárdokat” jelenthet a 2014-es választásokra, és a kormány „szabadabban” kezelheti a jövő évi költségvetést.

Magyarán jutna forrás a kormánypártok népszerűségek növelését szolgáló intézkedésekre. A miniszterelnök a héten Strasbourgban, az Európai Néppárt vagy az Európai Bizottság felől kaphatott olyan jelzést, hogy Matolcsy György az összevonás után „rizikófaktort” jelentene a bankszféra számára, mivel komoly túlhatalommal rendelkezne. De megbízható forrásból származó információnk szerint Orbán Viktor csak egyelőre tett le az összevonásról, az év végére megtörténhet – mondták a Népszabadságnak.