Az erőviszonyok átalakulásával vélhetően 7:0-s szavazati arány mellett döntenek majd az irányadó ráta 4,75 százalékosra mérsékléséről. A piac jelenleg az idei évre 3,75 százalékig csökkenő alapkamatot áraz, de Szaniszló Bálint, az OTP Bank elemzési központjának szakértője szerint négy százalék alá már nem megy az alapkamat, a vágások tavaly augusztus óta tartó sorozata ott érhet véget. A kamatpolitikát a jövőben is az enyhítést favorizáló galambok határozzák meg a monetáris tanácsban, igaz, az óvatosságot előtérbe helyező héják egy hónap alatt kikoptak a grémiumból – Simor András elnök és két helyettese mandátumuk lejártával, illetve önként távoztak, ezzel ismét megnyílt a lehetőség az egyhangú döntések előtt.

Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője szerint a kamat 25 bázispontos ütemekben történő csökkentése folytatódik a következő hónapokban. Kedvez a kamatvágási sorozatnak, hogy az MNB megkezdi a Matolcsy György jegybankelnök által április elején bejelentett devizacsere-programját, s elkötelezte magát az ország devizafüggőségének csökkentése mellett. Támogató tényező a vártnál sokkal gyorsabb ütemben olvadó s márciusban már éves szinten 2,2 százalékosra, azaz bőven a háromszázalékos jegybanki inflációs cél alá zuhanó fogyasztói árindex. Az infláció ráadásul az év egészében alacsonyan alakulhat, de segít a külső környezet, az országkockázat javulása is.

Ebben az új MNB-vezetésnek a vártnál enyhébb, az ezzel kapcsolatos korábbi aggodalmakat vissza nem igazoló gazdaságélénkítő programja, valamint a nagy jegybankok folytatódó likviditásbővítő lépései játsszák a főszerepet. A háromszáz forint alatti euróárfolyam – ami a Citibank előrejelzése szerint a 290-es szint felé fog eltolódni a közeljövőben – szintén kedvez a kamatcsökkentési ciklus folytatódásának. Ezért Gárgyán Eszter lefelé módosította prognózisát, szerinte is ősszel négy százalékon áll meg az alapkamat-csökkentés.

Ezen a héten több fontos üzleti bizalmi indikátor is napvilágot lát, a Markit intézet számos országra vonatkozóan megjelenő előzetes beszerzési menedzserindexei mellett a legnagyobb várakozás a német Ifoindexet övezi. Az elemzők véleménye alapján a német vállalatvezetők helyzetértékelését összegző mutató enyhén csökkenhet áprilisban, de ezzel együtt is a tavaly tavaszi szintek környékén maradhat, és érdemben magasabb lehet a 2012 második felében látott értékeknél. A német gazdaság – és ezen keresztül amagyar export – kilátásai szempontjából kedvező, hogy az indexnek a jövőbeni várakozásokat leíró komponense ősz óta emelkedő trendet mutat, miközben az aktuális helyzet megítélésének romlása az első negyedévben megállt.

A RaiffeisenBank elemzői egyelőre nem látnak okot aggodalomra, még a német ZEW kutatóintézet múlt héten publikált üzleti hangulat indexének hanyatlása miatt sem. A ZEW-index értéke 36,3 pontra csökkent a megelőző 48,5-ről. A visszaesés ténye biztos volt, csak a mérték volt kérdéses. A megkérdezett pénzügyi szakértők véleményét negatívan befolyásolhatta a ciprusi probléma és az olasz politikai bizonytalanság, emellett az is igaz, hogy a gazdasági környezet sem túl rózsás.

Pénteken jelenik meg az Egyesült Államok első negyedéves növekedési mutatója, fontos jelzés ez arról, merre halad a világ. A januárban életbe lépett bevételi és a márciustól hatályos, a kiadási oldalt érintő amerikai költségvetési kiigazítás egyelőre nem járt növekedési áldozattal, csupán a márciusi munkaerő-piaci statisztika utal némi lassulásra. Mi tőbb, a január–március közötti időszakban a Reuters elemzői konszenzusa szerint éves alapon három százalékkal nőhetett az amerikai gazdaság. A GDP dinamikája a következő negyedévekben várhatóan mérséklődni fog, de arra a kérdésre, hogy mennyivel és milyen okok miatt, majd az adatok pénteki részletes kibontása szolgál információval – hangsúlyozza Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője.