A Magyarországon eddig 600 millió eurót beruházó osztrák családi vállalkozás, a Prinzhorn Holding pénzügyi vezetője ennek alapján úgy érzékeli, hogy hazánkban most kedvezőtlen a beruházási környezet, de nem sok kellene ahhoz, hogy ismét vonzó tereppé váljunk. A cég ennek ellenére hosszú távon tervez Magyarországon, igaz, most nem hozzánk, hanem Ukrajnába vitt egy 38 millió eurós zöldmezős beruházást. Legfeljebb annyi vigaszunk lehet, hogy az ott felhasznált alapanyagok nagy részét a magyar üzemből szállítják.

Cord Prinzhorn ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik mind földrajzi elhelyezkedését, mind a munkaerő minőségét tekintve. – Hosszú távon tervezünk itt, magas hozzáadott értékű terméket állítunk elő – jelezte az igazgató, és megemlítette, hogy munkatársaik egynegyede magas képzettségű, diplomás, az átlagnál jobban fizetett szakember. Mostanában azonban romlik az üzleti környezet – panaszolta, s fő problémaként a magas energiaárakat nevezte meg. Mint mondta, minden kormánynak belügye, hogyan alakítja a lakossági energiaárakat. Az viszont rendkívül rossz hatással van a termelő vállalatok versenyképességére, ha az iparvállalatok energiaköltségei olyan gyorsan nőnek, hogy immár 25-30 százalékkal haladják meg az ausztriai vagy a németországi szintet. Ez olyan súlyú probléma, hogy bizonyos tevékenységeik veszteségessé váltak, ez pedig hosszú távon nem tartható. A többi között a dunaújvárosi csomagolóanyag- és újrapapír gyártó (mintegy nyolcezer embernek munkát adó) cég vezetője objektív körülményeket is említ, miért nem viszik a termelés nagy részét az alacsonyabb költség mellett működő üzemekbe. Egyrészt a legmodernebb gépeik Dunaújvárosban vannak, másrészt piaci sajátosság, hogy termékei ket legfeljebb ezer kilométerre éri meg szállítani, távolabbra már nem.

Alapvetően ez utóbbi szempont s nem az üzleti környezet motiválta azt a döntést, hogy Ukrajna keleti részén létesítettek egy csomagolóanyag-üzemet. Az orosz és a török piacra szállító gyár persze magyar papírt használ, vonattal 14-20, kamionnal is öt nap, mire megérkezik az alapanyag. Prinzhorn Magyarország és Ukrajna viszonylatában elmondta: az országok közötti gazdasági különbség látszik a csomagolási szokásokon és az anyagigényeken is. Új kutatásaik és fejlesztéseik célja ezért is a minél könnyebb csomagolóanyagok előállítása, minimalizálandó a szállítási költségeket és a környezetterhelést, ugyanakkor fontos az is, hogy az áru olcsó maradjon.

– Magyarország csaknem összes hulladék papírját mi használjuk fel, de nagy az energiaigényünk is. Mivel drága az energia, egy nagy kapacitású, főleg biomasszát használó erőmű létesítését határoztuk el, ezzel csökkenthetnénk Magyarország gázfüggőségét – kanyarodott vissza az alapproblémához Prinzhorn. Ennek azonban az a feltétele, hogy hosszú távra tudjunk szerződni állami cégekkel, például erdőgazdaságokkal a biomassza tüzelőanyag szállításáról. Ez azonban nagyon vontatottan halad – mondta az igazgató. A hazai erőmű-támogatási rendszer a tíz megawatt teljesítmény alatti áramtermelőket részesítené előnyben – a jelenlegi szabályozási tervezetek szerint –, de azok hatékonysága eltörpül az általuk tervezett 70-80 százalékos hatásfokú biomasszás egységhez képest. Az sem mellékes, hogy ez a létesítmény önmagában húsz százalékban hozzásegíthetné az országot az unióban vállalt zöldenergia és hulladékpapír-hasznosítási részarány eléréséhez.

Emellett a Prinzhorn-csoport tovább kívánja fejleszteni hulladékpapír-begyűjtési hálózatát, de mint az igazgató elmondta, stratégiai együttműködésre is kész a magyar kormánnyal, főként, ha az fokozott figyelmet fordít a begyűjtésre, és támogatná, hogy a hazai hasznosítók könnyen és nagy tételben juthassanak hozzá a hulladékhoz. – Új beruházásainkkal tartósan biztosíthatjuk a munkahelyek megőrzését a régióban, sőt, azt gondolom, munkaadóként nőni fog a szerepünk. Ez a célunk, hiszen a magyar intellektuális tőkével elégedettek vagyunk – mondta Cord Prinzhorn. Dunaújváros legnagyobb foglalkoztatói jelenleg a Dunaferr és a koreai Hankook Tyre.

Nagy üzlet a hulladék papír

A Prinzhorn-csoport a rendszerváltást követően érkezett Magyarországra, ahol a helyi papírgyárat privatizálták. Egyes elemeit eladták ugyan, de a bevételeket az alaptevékenység fejlesztésére fordították: húsz év alatt hatszázmillió eurót ruháztak be, s ma a legnagyobb hulladékpapír-feldolgozónak számítanak. A szemétből újra papírt, abból pedig csomagolóanyagot állítanak elő a Dunapack és a Hamburger Hungária üzemei. A dunaújvárosi egységükben három éve helyezték üzembe Európa egyik legmodernebb precíziós gépsorát. Éves árbevételük 110 milliárd forint, ebből több mint hatvanmilliárd értékű áru megy exportra.

Cord Prinzhorn