Fúziók éve a kiskereskedelemben
Piaci szakértők szerint ez egyértelmű jele annak, hogy gőzerővel zajlik az élelmiszer-kiskereskedelem központosítása, azaz Magyarországon is a nyugati piacokhoz hasonló szintre csökken az egy főre eső kiskereskedelmi egységek száma. A rendszerváltás után ugyanis Magyarország a kereskedelmi kisvállalkozások országa volt. A multik megjelenése és térnyerése után az ezredfordulóra már az élelmiszerpiac 55-60 százaléka a nagy nemzetközi láncok alá tartozott, ám régiós szinten így is kiemelkedően magas maradt a hálózatba szervezett – CBA, Coop, Real – és a független kisebb vállalkozások aránya.
Míg a piac élbolyát alkotó, jobbára egymással versenyző multik száma is csökkent – legutóbb a Cora hipermarketeket vette át az Auchan –, addig a CBA–Coop–Real-trió háza táján is egyre erősebb mozgások figyelhetők meg. A CBA vezetője, Baldauf László lapunknak adott korábbi interjújában azt tűzte ki célul, hogy a több száz kicsi és néhány tucat nagyobb vállalkozásból kialakult CBA-szövetségből idővel egy erős központi cég fejlődjön ki. A központosító akarat megnyilvánulásaként tavaly a CBA három nagy regionális cége is átigazolt a Coophoz, igaz, ezek közül a Palóc Kft. később visszatért a CBA kötelékébe.
Közben a CBA is növelte a hálózatát a kivonuló Louis Delhaize-csoporttól a javarészt fővárosi Csemege-Match és Profi diszkontok zömének megszerzésével. Bár a CBA saját bevallása szerint a távozókat és az érkező új üzleteket is figyelembe véve nagyjából változatlan forgalmat tudott felmutatni, a cégnél így is jelentős átrendeződés zajlott le. Két regionális cég – a CBA Piliscsoport és a Polus Coop – távozása a CBA dunántúli pozícióit gyengítette, ugyanakkor a cég súlypontja inkább a főváros és vonzáskörzete, valamint Dél-Magyarország lett. A GVH irataiból is kiderül, hogy a Szeged környéki CBA regionális cég, a Hansa Kontakt Kft. vette át a CBA Kft. alsónémedi logisztikai központjának irányítását.
A GVH-nak több, a Coop-hálózaton belüli cégfúziót is el kellett bírálnia. Elsősorban a Pekó László vezette cégek, az észak-magyarországi Nyírzem Zrt., a Mecsek Zrt. és a dél-magyarországi COPÉ Zrt. vett át a Cooptól hálózatokat. A cégen belül ezt úgy kommentálták, hogy a centralizációs igény évek óta érezhető – korábban is már volt példa coopos regionális cégek fúziójára –, ami azzal magyarázható, hogy a 10-12 üzletet üzemeltető kisebb láncok egyre kevésbé rentábilisak.
Erről mostanában a Real háza táján is tudnak mesélni: 2012 végén tért vissza a Realba a korábban önállósult Arzenál Kft. Bár az Arzenál több száz egységből álló országos hálózat kialakítását tűzte ki célul, a befektető-tulajdonosok hamar belátták, hogy önállóan ma nem lehet talpon maradni, és a korábban önálló Real regionális cég immár beolvadt a Real Kft.-be.
A felgyorsult eseményeket Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára azzal kommentálta, hogy a piac így választ adott a plázastopra is: az új kereskedelmi beruházásokat főszabályszerűen megtiltó rendelkezéssel a kormány csak annyit ért el – mint arra a GVH elemzése is utalt –, hogy a használt üzlethelyiségek adásvétele jóval gyakoribb. Ez kicsire-nagyra egyaránt igaz, így az Auchan a Cora felvásárlásával majdnem kétszeresére tudta növelni a hálózatát, de a plázastop fő célpontjai, a német diszkontok is az utóbbi időben éppenséggel a városközpontban „kényszerültek” használt üzlethelyiségeket venni, amivel a kormány a szavak szintjén támogatott kisvállalkozások közvetlen közelébe terelte a legkeményebb konkurenciát.
Gazdaságpolitikájával is keresztbe tett a kis cégeknek a kormány. Az utóbbi évekig még úgy tűnt, hogy a lakóhely közvetlen közelében lévő kisebb üzletek talpon tudtak maradni, sőt paradox módon a vásárlóerő romlásával valamelyest nőtt is a forgalmuk, mert a hipermarketes nagybevásárlások száma csökkent, a vásárlók egyre gyakrabban tértek be a közelben lévő, jellemzően drágább kis üzletbe. A recesszió miatt azonban könnyen lehet, hogy rohamosan csökkenni fog a kereskedelmi kisvállalkozások a régióban kiugróan magas aránya, mert a hazai láncok jobbára a független kisboltok rovására tudnak terjeszkedni. A kicsiket a jelek szerint a Fidesz-kormány legfeljebb szavakban s nem tettekkel védi. Elég a trafiktörvényre gondolni, amely jókora leépülést vált ki a tízezerre becsült független kisboltok körében. Kozák Ákos, a GfK Hungária piackutató igazgatója úgy véli: a nagyjából hétezer koncessziós trafik megjelenésével a hagyományos élelmiszer-kisboltok 10-12 százalékára kerülhet lakat pár éven belül.
