A saját maga által felállított csapdába eshet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: miközben az „automatizmusok erőltetése helyett stratégiai partnerségre” törekszik a mobilszolgáltatókkal frekvenciaügyben, s a jövőben minden sávot árverésen értékesítene, legutóbbi lépésével pont annak ágyazott meg, hogy a Vodafone bíróság útján blokkolja ezeket az árveréseket. Sőt ez meg is nehezítheti a mostanában felszabaduló sávok értékesítését is. A Vodafone már fel is szólította a hatóságot a szerződéses feltételek betartására. Ezzel pedig veszélybe kerül, hogy az állam bevételre tegyen szert a sávokból, de a verseny élénkítése is csorbát szenved.

A múlt héten a médiahatóság hírközlési elnökhelyettese közölte a mobilcégek képviselőivel, hogy nem hosszabbítják meg a 2014. október 8-án lejáró frekvenciahasználati jogosultságokat, s a jövőben másként kívánják hasznosítani a sávokat. Ez volt a bejelentés egyetlen konkrétuma, a hogyanról és a miértről a szabályozó mélyen hallgat. De arról is, hogy döntése nem mindenben felel meg az érvényes szerződéseknek. Az 1800-as frekvenciákkal kapcsolatban ilyen kérdés nem merül fel, de a Vodafone által használt 900-as sávokkal igen. A mobilcégek és az állam között élő szerződések szerint ugyanis a hosszabbítás nem kötelező, az a hatóság saját joga, azonban az egyenlő elbánás elvének érvényesülnie kell. Vagyis az, hogy a Vodafone esetében is hosszabbítani kell, már akkor eldőlt, amikor az állam 2007-ben így tett a Telekom és a Telenor sávjait illetően.

Mindez pedig azért aktuális kérdés most, mert a lejáró határidő miatt a hatóságnak április 8-ig kellett kinyilvánítani azon szándékát, hogy meghosszabbítja-e a jövő októberben lejáró sávokat. (Mindhárom cég 1800-as és a Vodafone 900-as frekvenciáit érinti az ügy.) Ezt meg is tették, a nemleges választ csomagolták az „automatizmusok helyett stratégiai partnerség” című üzenetbe.

– Nem szeretnénk, ha a szerződések betartása is a felszámolandó automatizmusok közé tartozna – közölte a Népszabadsággal Marchhart Pál, a Vodafone szabályozásért felelős vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a hatósági döntés közlését követően felszólították az NMHH-t az érvényben lévő szerződésük betartására, de mivel harminc napjuk van a jogorvoslati lépés megtételére, május 8-án beadják a keresetet a médiahatóság ellen, ha addig nem születik más megállapodás a 900-as sávok sorsáról. Ez ugyanis az ügyfeleik alapvető érdeke, de Marchhart véleménye szerint az államé is, amely ezekből a sávokból így tehet szert a legnagyobb bevételre. Különösen azért, mert egy tervezett aukció iránti lelkesedést és befektetői bizalmat is rombolja, ha időközben éppen amiatt folyik per a bíróságon, mert az állam nem tartja be a frekvenciajogosultsággal kapcsolatos szerződéseit.

Ennél rosszabb forgatókönyv is van: ha ugyanis a médiahatóság olyan csomagok árverezése mellett döntene, amelyek része az említett 900-as sáv egy része vagy egésze, akkor a Vodafone nyilvánvalóan meg fogja támadni az eljárást. Kiindulva az állami mobilcég körüli pereskedés tapasztalatából, a bíróság aligha fogja engedni az eljárás lefolytatását, ezzel pedig késedelmet szenved a mobil-szélessáv fejlődése és az állami bevételek besöprése is. Marchhart Pál hozzátette: a Vodafone-nak nem az ellen van kifogása, hogy negyedik mobilcég is frekvenciához jusson – ez a hatóság döntése –, ám akkor sem lehet olyan preferenciája a szabályozónak, hogy elzárja a már piacon lévő cégeket a frekvenciáktól. Ráadásul hamis az a sugalmazott érv is, hogy azért kívánják visszaszerezni a 900-as sávokat, mert az kell majd a negyedik cégnek. Egyrészt ebből már most is van elég szabad tartomány, másrészt egy piacra lépő új cég javarészt mobilnetet szolgáltatna, tehát aligha van szüksége a főként hangra (és a mobilnet-lefedettség növelésére) használt 900-as sávokból akkora blokkokra, mint amekkorákat most a hármak használnak.

Időközben lapunk úgy értesült, hogy a hatóság ismét nekifutott az árverések lebonyolításában segédkező tanácsadók kiválasztásának, ám míg az előző két alkalommal nyilvános közbeszerzést írtak ki, most zárt, meghívásos pályázaton választanák ki azt a céget, amely elvégezheti a 300 millió forintos munkát. Információink szerint az is kizáró ok, ha a pályázó korábban dolgozott a három piaci szereplő valamelyikének. A kalapban azonban benne vannak az állami mobilcéget segítő tanácsadók.

Megjött az ítélet

Szerdán megérkezett az érintettekhez a Kúria írásba foglalt ítélete, amelyet a negyedik mobilszolgáltató indulását ellehetetlenítő bírósági döntés felülvizsgálatának tárgyában hozott. Ezt az után közölték lapunkkal a mobilcégek, hogy megírtuk: az ítélet és az indokolás a februári döntés óta nem érkezett meg, ami miatt patthelyzet alakult ki a piacon. Most kiderült: az ítélet lényegében helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék érvelését, apróbb jogtechnikai finomításokat eszközölt azon.

FREKVENCIATÖRTÉNET

1. A Vodafone 1999-ben nyert 15 éves jogosultságot a 900-as és az 1800-as sávokra. E szerződés szerint idén el kell döntenie az államot képviselő NMHH-nak, hogy meghosszabbítja-e a szerződését.

2. 2007-ben az állam meghosszabbította a Telenor és a Magyar Telekom által használt 900-as sávok szerződését, ezzel indirekt módon kötelezte magát arra, hogy a Vodafone esetében is így tesz az idén.

3. A sikertelen 2004-es és a 2008-as mobiltendert követően, 2011-ben újabb frekvencia-árverést tartott az NMHH, amelyen állami céget hozott helyzetbe, ám a bíróság az eljárást szabálytalanságok miatt megsemmisítette.

4. Az NMHH az új belépő és a piacélénkítés jegyében úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a 2014-ben lejáró frekvenciahasználati jogosultságokat. Értesülések szerint idén nyáron már árveréseket tartanának ezekre.