Komoly bizonytalanságot okoz a bíróság azzal, hogy a negyedik mobilszolgáltatóról szóló perben érintetteknek máig nem kézbesítették a Kúria jogerős döntését, amelyben visszavonhatatlanul „elmeszelte” a negyedik mobilszolgáltatót. A helyzetet bonyolítja, hogy ez az exlex helyzet pillanatnyilag akár kedvező is lehet egyes mobilcégeknek, hosszú távon azonban gátolja a hazai széles sávú mobilinternet további fejlődését is, valamint akadálya lehet annak, hogy a költségvetés újabb bevételekkel gazdagodjon.

A Kúria idén február 26-án hozott döntést, amelyben többek közt végleg ellehetetlenítette az állami mobilcég indulásának tervét. Felülvizsgálati eljárásában ugyanis helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék szeptemberi döntését, amely hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverést lezáró, tavaly januári határozatait. Úgy ítélte meg, hogy az állami hátterű társaság, az MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a lehetőséget a mobilhálózat kiépítésére. Ezzel azonban azt is kimondta, hogy a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett újabb frekvenciablokkokat. Ez csak azért érdekes, mert a pert a Fővárosi Törvényszéken a mobilcégek indították, és az ő panaszaik nyomán mintegy tíz eljárási hibára hivatkozva semmisítették meg az árverést lezáró hatósági végzést.

A legfelsőbb jogi fórum is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a médiahatóság szabálytalanul bonyolította le a 2011 őszén kiírt frekvencia-árverést.

Azóta kérdés azonban, hogy mivel a tenderen több csomagot hirdettek meg, az összes licit érvénytelen-e? Vagyis: így nemcsak a negyedik mobilcég vesztette el a frekvenciákat, hanem a jelenlegi három piaci szereplő is, amelyek azért licitáltak, hogy bővíthessék a mobil széles sávú lefedettségüket. A kérdés persze valójában nem kérdés, szinte minden jogász azon a véleményen van, hogy helyre kell állítani az árverés előtti állapotot. Csak éppen a Fővárosi Törvényszék határozata erről nem rendelkezett, csupán az NMHH-eljárás érvénytelenségét állapította meg, salamoni módon a felekre, pontosabban a médiahatóság jogászaira hagyva a gordiuszi csomó átvágását.

A tendert követően az állam összesen 41 milliárdot zsebelt be az árverés résztvevőitől (ebből 31 milliárdot piaci szereplőktől, tízet az MVM–Posta–MFB alkotta állami konzorciumtól), s ezt vissza kellene nekik fizetni, azoknak pedig le kellene kapcsolniuk a frissen elnyert sávokat, amelyeken már megkezdték a szolgáltatást.

Csakhogy ez senkinek nem érdeke ma még. Kivált nem a Vodafone-nak, amelyet a legérzékenyebben érint a döntés, hiszen már tavaly márciusban bekapcsolták az elnyert sávokat, ezzel a 70 százalék fölötti lakossági lefedettségüket 99 százalékosra bővítették. Ha visszaadnák az elnyert frekvenciákat, vissza kellene állniuk a korábbi lefedettségi szintre. A döntés érinti a Magyar Telekom hálózatát is, ám marginális a Telenor szempontjából. S nyilván az állam sem kíván 31 milliárd forintot visszafizetni.

Nem csoda hát, ha felülvizsgálati kérelmet adott be az NMHH és az állami mobilcég, s bár a bíróság panaszaiknak nem adott helyt, a szereplők mégis a Kúria döntésének írásbeli indokolására várnak: legalábbis, amikor elhangzik a kérdés, hogy mi lesz a frekvenciák sorsa, a hatóság erre hivatkozik.

A bíróság ugyan egyértelmű döntést hozott, amelynek írásba foglalására a polgári perrendtartásról szóló törvény 15 napos határidőt szab. Ezt azonban a bíróság nem tartotta be. Ezért az MSZP Internet- és Infokommunikációs Tagozata pénteken közleményben kérte fel a Kúria elnökét, Darák Pétert, „hogy a jogbiztonság megteremtése érdekében hívja fel az ügy bíráját, hogy teljesítse törvényi kötelezettségét a jogerős bírósági ítélet írásba foglalására és kézbesítésére vonatkozóan.”

A frekvenciák sorsa szempontjából ez láthatóan kulcsmomentum, noha aligha fog sokat hozzátenni a mostani jogi helyzethez. Abból viszont mégis irányadó lenne, hogy a szabályozó eldönthesse: legközelebb milyen frekvenciacsomagokat bocsát árverésre.

Folyamatos leépítések

Január óta folyamatosak az elbocsátások és önkéntes távozások az állami mobilcégnél – értesült lapunk az MPVI Zrt.-hez közel álló forrásokból azt követően, hogy a Világgazdaság saját információira hivatkozva azt írta: komoly karcsúsításba kezdett az állami mobilcég. Korábbi sajtóhírek szerint az MVM Net, az MFB Invest és Magyar Posta alapította cégnél mindösszesen 64 ember dolgozott – többségük azóta, hogy 2012 januárjában a cég megnyerte az állami frekvencia-árverést, s amit aztán a bíróság megsemmisített.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ügyben hivatalosan csak annyit mondott, hogy a tulajdonosok vizsgálják a lehetőségeket.