–Meglepő, hogy nem lesznek kiigazítások – mondta a lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Szerinte van kockázat abban, hogy a jelenlegi tartalékokkal teljesíthető a 2,7 százalékos idei GDP-arányos államháztartási hiánycél, mert több olyan tétel is van, amelyek teljesülésének bizonytalanságát részben vagy egészen elismerte a kabinet.

Ilyen a lassan csordogáló tranzakciós adó, a sertéságazat Brüsszelben elbukott fordítottáfa-fizetési rendszere is, valamint a felültervezett közműadók. További kockázatot jelent a pénztárgépek online bekötésének, valamint az elektronikus útdíj bevezetésének lehetséges csúszása, jóllehet ezekre, mint már az idén befolyó forrásokra épít a kabinet.

Kondrát szerint az új, 0,7 százalékra mérsékelt növekedési adat is túlzó, legfeljebb stagnálhat az idén a gazdaság, ám az elemző úgy látja, még ez is eltúlzott. Az infláció elméretezése pedig az adóbevételek teljesülését veszélyezteti. Emiatt az elemző úgy látja, a kormány fenntartja magának a jogot arra, hogy ha Brüsszelben a mostani tervek hallatán csóválnák a fejüket, akkor újabb kiigazító elemeket illesszen a konvergenciaprogramba. Ilyen lehet a tranzakciós illeték alapjának, kulcsának vagy az élvezeti cikkek jövedéki adójának az emelése.

Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője szerint nem vehető biztosra, hogy a május elején ismertetendő új brüsszeli prognózisban is három százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiányszámokkal találkozunk, ami előfeltétele az ellenünk 2004 óta zajló túlzottdeficit-eljárás alóli kiszabadulásunknak. Hivatkozhatnak továbbra is arra, hogy a 2012-es 2,1 százalékos deficit egyszeri intézkedéseknek és nem valós, tartós reformoknak köszönhető, s az idei bevételi oldalon szereplő billegő tételek – e-útdíj, tranzakciós adó, gazdaságfehérítés – teljesülését is kétségbe vonják, mert a kormány ez iránti „erős elkötelezettségét” nem tudják forintosítani.

Emiatt Gárgyán is valószínűsíti, hogy a májusi prognózisban megfogalmazódó kételyeket egy kiigazító csomaggal oszlatják el – még a júniusi végső brüsszeli döntés előtt. Más rizikó faktorok is vannak – mutatott rá az elemző –, megnevezve a negyedik alkotmánymódosítást körülvevő uniós vitát, amelynek kimenetele szintén befolyásolhatja a politikai motívumokat sem nélkülöző verdiktet. A kormány 2,7 százalékos idei hiánycélja helyett a Citibanknál 3,1 százalékot várnak, azaz már egy százmilliárd forintos garantált bevétellel a háromszázalékos uniós követelmény alá lehet szorítani a hiányt. Ez legkönnyebben a tranzakciós illeték módosításával –emelésével – oldható meg.

Az Erste elemzői a programból azt emelik ki, hogy a kormány újabb intézkedések nélkül is elérheti célját, s az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya ezt a tavalyi, nagyon jó hiányadatra, valamint az idei első három hónap költségvetési számaira alapozza. Jövőre azonban a 2,2 százalékról 2,7 százalékra felemelt GDP-arányos hiánycél arra utal, hogy a javuló növekedés ellenére romlás következhet be az alapvető költségvetési folyamatokban.