Gerhardt korábban már volt alelnökjelölt. Járai Zsigmond jelölte őt legutóbb, vagyis több mint hat éve a posztra, de akkor az évtizedes bankszakmai tapasztalattal rendelkező, az első Fidesz-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesi, majd az akkor még szintén állami tulajdonban lévő Konzumbank vezérigazgatói posztjáig eljutó szakember kinevezését nem támogatta az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc. Most mások a szabályok, Gerhardt kinevezésére Király Júlia lemondását követően Orbán Viktor kormányfő tett javaslatot, és a formálisnak tekinthető bizottsági meghallgatást követően a köztársasági elnök nevezi majd ki, vélhetően április 22-i hatállyal.

Gerhardt az elmúlt két évben a monetáris tanács tagja volt, többek közt az ő szavazataival kezdte meg máig tartó kamatcsökkentési periódusát a jegybank tavaly augusztusban, és mérsékelte az akkor 7 százalékos alapkamatot a mostani szintre, a soha nem látott 5 százalékra. Gerhardt Ferenc örömét fejezte ki, hogy a kamat az „elképesztően magas tartományokból” az egyensúlyi szintre jutott el. Ez a szint az, amikor a kamat már nem gerjeszti az inflációt, de már segíti a gazdaságot – ez akár utalásnak is tűnhet arra: a jegybank lassan a kamatmérséklési ciklus végéhez jut. Az alelnökjelölt szerint az elmúlt két év monetáris politikája emiatt sikeresnek mondható.

A befektetőket és az elemzőket megnyugtató válaszaiban Gerhardt sietett leszögezni, hogy az MNB az infláció ellen küzd, és az árstabilitás megőrzése a feladata, az árfolyam szintjével pedig nem foglalkozhat. Egészen pontosan ez a téma akkor kerülhet a monetáris politikai döntéshozók asztalára, amikor az árfolyam már az inflációs célt veszélyezteti. Közölte, hogy kulcskérdés a hitelezés beindítása, ám a jövőre nézve is a korábbiakhoz hasonló, „óvatos és megfontolt” döntéseket ígért. Hangsúlyozta, elképzelései a monetáris politikáról egyáltalán nem nevezhetőek forradalminak, azokat teljes mértékben konzervatívnak tarja, s ez a szemléletmód a későbbi határozataiban, lépéseiben mindenképpen tükröződni fog. Elmondta, hogy nézeteit a monetáris tanácsban is osztják.

Rogán Antal, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke, a Fidesz frakcióvezetője a meghallgatáson arra volt kíváncsi, hogy a Magyar Nemzeti Bank apparátusa vizsgálta-e az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összeolvasztásának lehetőségét. Gerhardt Ferenc a felvetésre azt mondhatta el: a lehetőség már többször felvetődött az elmúlt években, de a kérdést „soha nem oldottuk meg”. Az európai országok többségében a jegybank részben rendelkezik olyan jogosítványokkal, amelyek a pénzügyi piacok felügyeletét biztosítják – emelte ki.

Ezzel együtt Európában öt olyan állam van, ahol a jegybanknál teljesen össze vannak vonva ezek a feladatok, míg önálló két szervezet nyolc országban működik. Egy jól átgondolt és cizellált jogi munka után a két szervezet egyesíthető, s a világ is ebbe az irányba tart. A munkát az MNB szakmai stábja már elkezdte, amelyre lehet majd építeni – mondta válaszában az elnökjelölt.

Gerhardt Ferenc és Rogán Antal a meghallgatáson