Korrekciókra vár a piac
Mindez annyit jelent, a kormány vélhetően azzal számol: a GDP 3 százaléka alatt marad az államháztartás hiánya az idén. Az eredeti várakozás 2,7 százalék volt, ehhez képest a 0,2-0,3 százalékos eltérés az adósságpályán nem okoz „különösebb” változást. Megengedi viszont a hiánycél 60-100 milliárdos növelését. Erre szüksége lehet a kabinetnek.
Az első negyedév végén még jól állt a költségvetés, annak ellenére is, hogy a 494 milliárdos hiány az egész évre tervezettnek az 56 százaléka. Az év első részében ugyanis nagyobbak a kifizetések, és az év végén jönnek az igazán nagy bevételek, minden esztendőben elszalad a deficit az elején.
Ennek ellenére vannak kétségek. Egyrészt: nem ismert, hogyan lesz meg a teherautókra kivetett elektronikus útdíjból származó bevétel. Mint arról a Népszabadság beszámolt: a szaktárca jelenleg azt tervezi, hogy az elektronikus útdíjrendszer létrehozása helyett egyelőre a matricás rendszert terjeszti ki, és teszi a díjfizetést a megtett úttal arányossá. A bevezetés olcsóbb, gyorsabb, ám az ellenőrzés nehezebb, így a várható bevétel is kisebb – a kérdés, hogy az ez évre tervezett 75 milliárd összejöhet-e.
Újabb talány, hogy sikerül-e bevezetni az adóhatósággal elektronikus összeköttetésben lévő pénztárgépeket. Ettől az intézkedéstől 95 milliárd forintot vár a kormány, mondván: mindez segíti a gazdaság fehéredését. A rendszert azonban még a bizakodó kormányzati nyilatkozatok szerint is csak tesztelik – a piaci szereplők szerint jó, ha január elsejétől lesz mindenütt új pénztárgép.
Ennél is nagyobb problémát jelent azonban a makrogazdasági helyzet. A költségvetést ugyanis 4,2 százalékos inflációra, 0,9 százalékos növekedésre építve számították ki. Az infláció azonban a várakozások szerint – a rezsicsökkentésnek is hála – 2 százalék körül lehet, a növekedés helyett egyes elemzők stagnálást várnak. Mindez csökkenti a kormányzati bevételeket. Giró-Szász András kormányszóvivő tegnap a Magyar Rádiónak a programról nyilatkozva azt mondta, nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai recessziót, vagyis hogy az unió tagállamaiban nem lesz növekedés. Kiemelte viszont, hogy londoni elemzők 0,5-1 százalék közé teszik a növekedést.
Kérdéses, miként alakulnak az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások. A büdzsét 285 forintos euróárfolyamra számítva tervezték – a gyengébb forint a vártnál magasabb törlesztési kötelezettséget jelent. Ám a kedvezőbb inflációs adatok és a jegybanki kamatcsökkentések miatt mérséklődik az államkötvények kamata is, mindez megtakarítást hoz – igaz, valamivel hosszabb távon. Rövid távon várható spórolás az MNB új programjától is: a kéthetes kötvényállomány csökkentésének célja a jegybank veszteségének mérséklése, így a kormánynak az elképzelés szerint akár százmilliárd forinttal kisebb lehet a kiadása. A piacon most mindenki azt találgatja: elegendő-e a hiánycél tartásához a korábbi tartalékok zárolása: a makrogazdasági pálya negatív módosulására 400 milliárd forintot tett félre a kormány, további 100 milliárd „vészhelyzeti tartalék” állt még rendelkezésre, ám utóbbiból 22 milliárdot már felhasználtak. A zárolásokkal és a várható hiánycélnöveléssel együtt 5-600 milliárd jöhet össze, az MNB kisebb veszteségével, további százmilliárd. A kérdés azonban az: mindez elegendő lesz-e a kiesés fedezésére, vagy újabb intézkedésekre lesz szükség. Ilyen lehet a tranzakciós illeték emelése.
A kormányzati cél egyértelmű: Magyarország bizonyítani szeretné, hogy idén és jövőre is a GDP 3 százaléka alatt tudja tartani államháztartási hiányát, ez szükséges ahhoz, hogy a nyáron kikerülhessünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Varga Mihály a sajtótájékoztatón azt is elárulta azonban: a jövő héten a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel is egyeztetnek a konvergenciaprogramról. Mint mondta: Magyarország és az IMF között a szál elvékonyodott, de nem szakadt el. Ugyan nem folytatnak hivatalos tárgyalásokat az IMF illetékeseivel, nem formális találkozók, megbeszélések ugyanakkor vannak. Sőt, Varga szerint szó lehet hivatalos megbeszélésekről is, ha az IMF-nél elfogadják, hogy Magyarországnak csupán biztonsági hálóra van szüksége.
Arra a kérdésre, hogy az idei évre még fennálló mintegy egymilliárd eurónyi devizaforrás-bevonáson belül valóban elmozdul-e, s ha igen, milyen arányban a forintbetétek kibocsátása, Varga Mihály úgy válaszolt: ezt mindig a piaci körülmények befolyásolják. Természetesen nem lehet kizárni a devizakötvény-kibocsátást – mondta. Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese a múlt héten még úgy nyilatkozott: a szervezet az idén „megnyomhatja” a forintforrások bevonását. Erre azonban – szavai szerint – csak akkor kerülhet sor, ha ez semmilyen módon nem deformálja a forintkötvények piacát. Elemzők ennek kapcsán lapunknak megjegyezték: még az is elképzelhető, hogy az év hátralévő részében Magyarország már nem tart devizakötvény-aukciót. Ez szintén összefügg az MNB programjával, ha csökken a kéthetes kötvények állománya, a pénz megjelenhet a forintpiacon. Így mód lehet a külföldi rövid távú adósságokat belföldi hosszú távúakra cserélni.
Varga mindenesetre dicsérte az ÁKK munkáját, hiszen a lakosság körében lévő állampapír-állomány március végére 1177 milliárd forintra emelkedett.
