Nagynevű autóipari beszállítókat, feldolgozó- és építőipari cégeket kevert kabátlopási ügybe a Jobbik és a témát a vasárnapi kommunikációban lenyúló LMP, miközben az offshore hátterű társaságok állami támogatására hívták fel a figyelmet. A Népszabadság összesítése szerint 15 milliárd forintot meghaladó összegű támogatást érint az ügy, ebből több mint négymilliárdot fizettek ki.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség államtitkára Somogyi Richárddal, a Jabil hazai ügyvezetőjével márciusban írta alá a stratégiai partnerségről szóló megállapodást

Több esetben egyszerűen oszlathatók el a kétségek, másutt ez jóval bonyolultabb. Vollner János és Szilágyi György jobbikos képviselők március végén intéztek írásbeli kérdést Németh Lászlóné fejlesztési miniszterhez, azt firtatva, milyen tulajdonosi struktúrájú társaságok kaptak támogatást az uniós keretből. Egyrészt 74, uniós pályázatokon nyertes társaság cégbejegyzéséből ismerhető, néha offshore paradicsomokban bejegyzett, néha viszont egyszerűen csak külföldi tulajdonosi körét sorolták fel. Másrészt megemlítették, hogy 2012 januárja óta az alaptörvény értelmében csak átlátható tulajdonosi hátterű cégek kaphatnak állami támogatást vagy akár megbízást, és azt kérték a minisztertől, számoljon el a kifizetésekkel, és nevezze meg a tényleges tulajdonosokat.

Németh Lászlóné csütörtöki keltezésű válaszában azt írta, hogy a beruházási támogatások odaítélésekor azt vizsgálták, hogy a projekt hozzájárul-e Magyarország és az adott régió felzárkózásához, valamint megfelelően készítették-e elő, és megfelel-e a pályázati kiírás feltételeinek. A miniszter hangsúlyozza, hogy a pályázóknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy a tulajdonosi struktúra átlátható, amit bármikor ellenőrizhetnek, ha pedig nem az, a támogatást is visszakérhetik. Ezután pedig mind a 74 társaság esetében közölte, milyen kifizetések történtek. A Jobbik listáján szereplő cégek közül három esetben nem talált támogatási döntést a miniszter. Az összesen több mint 15 milliárd forint odaítélt támogatásból eddig 2,8 milliárdot előlegként fizettek ki, míg 1,2 milliárdot számlával igazoltan (tulajdonképpen véglegesen).

Több olyan projekt van, amelyben annak ellenére, hogy a döntés 2011–2012-ben született meg, már a pénzügyi zárásnál tarthatnak, vagyis lehívták a teljes összeget. Azt a miniszter nem közölte, kik a valós tulajdonosok az említett cégekben. Miután szombaton az Index hírt adott a levélváltásról, Schiffer András, az LMP társelnöke az MTI-vel azt közölte: szerintük átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégek is állami támogatáshoz jutottak, ezért feljelentést tesznek. Az ügyben a héten parlamenti meghallgatást is tartanak, ezen azonban vélhetően jó néhány érintett cég igencsak meglepődhetett.

A listán ugyanis több, Németországban vagy Hollandiában bejegyzett, ismert társaság hazai leányvállalata szerepel, például néhány, most hazánkban fejlesztő autóipari beszállító. A legnagyobb összeget, egymilliárd forintot épp a világ egyik legnagyobb ilyen cégének ítélték meg: a Schaeffler kuplunggyára, a Luk Savaria a 2011-es cégadatok szerint mintegy kétezer embert foglalkoztat Szombathelyen, 1996-ban telepedett ide. Azért kerülhetett a listára a cég, mert száz százalékban a Németországban bejegyzett Luk a tulajdonos. Kisebb volumenű a német Vogel & Noot Technologie hazai társasága, a mosonmagyaróvári V&N Metal Hungary Kft., amely 157 millió forint uniós támogatást nyert el telephelyfejlesztésre. Az autóipari fémlemezeket gyártó cég mintegy 520 milliós beruházással épít új üzemcsarnokot, célja – a német honlapon magyarul megjelentett közlemény szerint –, hogy „a meglévő 185 fő mellé további 60 fő számára biztosítson állandó, nyolcórás munkalehetőséget”.

A társaság szintén a német tulajdonlás miatt kerülhetett rá a listára. Rajtuk kívül ott szerepel még az elektronikai óriás, a Jabil Circuit is, amely két magyarországi gyárában mintegy nyolcezer embernek ad munkát, ám a hazai társaságot a holland, az angol és a luxemburgi cégein keresztül tulajdonolja. A jobbikos képviselők felsorolásában ezeken kívül olyan, első ránézésre viszonylag könnyen felismerhető hátterű cégek is szerepelnek, mint az osztrák építőipari cég, a Swietelsky és a német családi tulajdonban lévő fűtéstechnikai óriás, a Viessmann.

Más kérdés, hogy a lista néhány magyar vállalkozást magyarázkodásra késztethet. A Café Frei Kft. például a miniszteri válasz értelmében 51,5 millió forint beruházási támogatást nyert el, és ebből 22 millió forintot előlegként megkapott. A Frei Tamáshoz kötött cég tulajdonosai között azonban a televíziós műsorvezető mellett ott szerepel az új-zélandi Coffe Green Bean Ltd. A vecsési Dentident Implant Clinic Kft. három pályázaton 87,5 millió forintot nyert el. A társaság leginkább a reptéri fogászati turizmusra szakosodott, és Vajdovich Istvánhoz, a Denti implantációs rendszer kidolgozójához köthető, akit 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntettek ki. A társaság tulajdonosa azonban két, az USA-ban bejegyzett cég, a Pineware INC és a La Rosa Investment.

Önmagában az új szabályok szerint sem feltétlenül kell hogy akadálya legyen az ismeretlen, netalán offshore környezetben bejegyzett külföldi tulajdonos az állami támogatásoknak vagy annak, hogy egy cég közbeszerzési pályázaton induljon. Ha a vezetőség a pályázatban feltárja, hogy ki a valós tulajdonos (ahogyan ez történt például a Közgép esetében is korábban), akkor ez semmilyen problémát nem okoz. Úgy tudjuk, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél ennél engedékenyebbek: elegendő, ha a cég nyilatkozik arról, hogy átlátható, és ezt csak probléma esetén vizsgálják.