A jegybank új, Növekedési Hitel Programjának két eleme is érinti e mutatók alakulását, ezért nem mindegy, mit mutatnak az adatok, és hogyan változnak a következő hónapokban – hívja fel a figyelmet Szaniszló Bálint, az OTP elemzési központjának munkatársa. A február végi 35,9 milliárd eurós devizatartalék az MNB-program júniusi indulásakor valószínűleg 830 millió euróval csökkenhet a kis- és középvállalkozások devizaadósságának forintra váltása miatt. Ennél jelentősebb hatása lesz a tartalékokra a program másik elemének: a kereskedelmi bankokkal kötendő devizacsere (swap) ügyletek következtében a jegybanki devizatartalék hárommilliárd euróval csökkenhet, az „akció” lejártakor azonban ez a pénz visszakerül a nemzeti bankhoz, és a jelenlegi információk alapján nem tervezik ennek forintra váltását, így eredményjavító hatása sem lesz.

Az ügylet részletei még nem ismertek, ám piaci körök véleménye szerint valószínű, hogy egy legalább három, legfeljebb 12 hónapos futamidőben állapodnak meg. A KSH a héten két gazdasági adatot közöl: hétfőn publikálja az építőipar februári teljesítményét bemutató adatokat, míg csütörtökön a második havi bérstatisztikát. Az építőipar teljesítménye januárban 4,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól, és javulás valószínűleg februárban sem volt. Érdekesebbnek ígérkezik a bérstatisztika, mivel a mutatók utalnak majd a gazdaság belső folyamatainak alakulására – vélekednek a CIB Bank stratégái.

Bár friss hazai adatokkal nem leszünk elhalmozva a héten, ám lesz még két olyan esemény, amelyre érdemes odafigyelni. Az Államadósság Kezelő Központ kedden 3 hónapos kincstárjegyet, míg csütörtökön 3, 5 és 10 éves államkötvényeket értékesít. Az aukciókon kialakuló hozamszintek beszédesek lesznek: kérdés, hogy az árverésen kialakuló hozamok tükrözik-e az elmúlt napok pozitív piaci tendenciáit, illetve a múlt héten ismertetett néhány kedvező gazdasági mutatót. Amennyiben ezek meglátszanak a számokon, az a befektetők növekvő bizalmát jelzi.

A külföldi adatok közül a legfontosabbak közé tartozik az amerikai ingatlanpiacról kedden publikált beszámoló: a várakozások szerint mind az építési engedélyek, mind az induló lakásépítések száma tovább emelkedett. A mutatók a 2009 eleji mélyponthoz képest mostanra közel a duplájukra nőttek, de továbbra is jócskán elmaradnak a 2006–2007-es időszakétól. A 2011 végéig tartó stagnálás után az ingatlanárak most éves szinten 8-10 százalékot emelkednek, s ez két szempontból is fontos: egyrészt az építőipar minden országban az utolsó volt a szektorok között, ahol újraindult a bővülés, vagyis minden korábbinál határozottabban kijelenthető, hogy az USA maga mögött hagyta a reálgazdasági válságot.

Emellett az ingatlanárak emelkedése javítja a bankok hitelportfólióját, ami lehetővé teszi, hogy a pénzintézetek több forrást helyezzenek ki a gazdaságba. Nagyobb érdeklődés kíséri a kínai adatok publikálását: Peking a GDP első negyedéves alakulásáról és az ipari termelésről közöl statisztikát, amely nagyon fontos jelzés lesz az ázsiai gazdaságok állapotáról – mondják az OTP-nél. Az elemzői várakozások szerint éves szinten nyolc, míg az előző negyedévhez képest két százalékkal nőhetett a gazdaság. Az elmúlt években a kínai növekedés lassult, és különböző okok miatt az elemzők többsége enyhe, de további folyamatos lassulást vár a bővülés mértékében.

Matolcsy: Yes he can!