Drágább és tovább tart
Mostanra azonban a forint gyengülése, a globális csiphiány és a várhatóan erőltetett ütemű gyártás miatt egyre valószínűbb, hogy a pénztárgépek ára nem áll meg 120 ezer forint alatt. A kormányzat nemrég tízmilliárd forintra becsülte a kereskedőknek adandó kompenzációmértékét. Ez a várhatóan lecserélendő 250-300 ezer géppel számolva annyit jelentett, hogy az akkori becsült értéken a kasszák beszerzésének felét állta volna az állam. Mára azonban inkább úgy tűnik, a gépek árának kétharmadát kell a kereskedőknek előteremteniük.
A támogatást már eddig is több kritika érte. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége szerint főleg a kisebb településeken működő több ezer kiskereskedő mára olyan feszített költségvetéssel működik, hogy a több tízezer forintos pluszkiadás komoly nehézséget jelent számukra. Ezzel egybehangzóan az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményben javasolta, hogy a támogatást a kormány úgy alakítsa ki, hogy a kis- és középvállalkozásoknál a pénztárgép árának teljes összegére nyújtson dotációt az állam. Úgy tudjuk, a felvetésekre egyelőre nem érkezett válasz a kabinettől.
Jelenleg egymással párhuzamosan zajlik a majdan a NAV online hálózatára kötendő pénztárgépek „lelke”, az adóügyi ellenőrző egység (AEE), illetve maguknak az új pénztárgépeknek a tesztelése. A hírek szerint a két hardvert külön 3-3 cég teszteli, és később a gyártás is külön történhet – ezzel kapcsolatban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég úgy fogalmazott: tíznél több társaság venne részt a pénztárgépek gyártásában. Ami biztos, hogy a kormányzat papíron továbbra is erőlteti a korábban – piaci vélekedések szerint inkább a túlzottdeficit-eljárás fenntartásán gondolkodó Brüsszel számára – közzétett céldátumokat.
Fő szabály szerint május elsejétől már csak olyan pénztárgépeket lehet használni, melyek online adatkapcsolatot tartanak a NAV-val. Ez alól június végéig felmentést kapnak a hagyományos pénztárgépek üzemeltetői, illetve év végéig a nagyáruházak e-journallal (lényegében egy elektronikus fekete doboz, amely az adóhatóság számára rögzíti a kassza forgalmát) rendelkező gépei. Azonban gyártói-forgalmazói vélekedések szerint már az is szép teljesítmény lesz, ha június végéig akár csak egy legyártott pénztárgép lesz a hazai piacon. Az Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint az elvárásoknak megfelelő gépek kifejlesztése önmagában legalább három hónapot vesz igénybe, és csak ezután indulhat a sorozatgyártás, majd még ide is kell szállítani a kasszákat (a nagy pénztárgépgyártók Kínában működnek), és még a hazai terítés is több hónapot vesz igénybe. Az IVSZ úgy látja: a teljes pénztárgépállomány lecserélése biztosan eltart az év végéig.
Az átállás elhúzódása miatt kérdéses, befolyik-e a költségvetésbe az ettől várt 80 milliárd forint, az eddig trükköző kereskedők így ugyanis az év nagyobb részében még nincsenek rákényszerítve, hogy minden esetben számlát adjanak. Ugyanakkor van olyan vélekedés is, mely szerint az idén akár jóval több is befolyhat a költségvetésbe az átállás eredményeként: a kereskedők egy része már most szorgosabban adja a számlát, mert nem akarja, hogy később, amikor elindul a NAV hálózatára kötött rendszer, hirtelen kiugró mértékben nőjjön a forgalma.
