Hátramenetben az ipar
Az ipari termelés, amitől a gazdaság talpra állítását reméli a kormány, egyelőre meglehetősen szárnyaszegett. Februárban 5,4 százalékos volt a visszaesés az egy évvel ezelőttihez képest, de a naptárhatással korrigált adat is 1,1 százalékos csökkenést mutat. A termelés tavaly szeptember óta tartó visszaesését a KSH ezúttal azzal magyarázta, hogy februárban 5,8 fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet, ezért az energiaszektor takaréklángon dolgozhatott.
A járműipar sem jeleskedett, a termelés az előző havi 16,8 százalékos emelkedés után februárban 4,4 százalék volt. A húzóágazat megrendelésállományának bővülése immár július óta hanyatló ívet ír le – ha a novemberi vasúti óriásüzlet egyszeri hatását leszámítjuk. A februárban befutott új ipari megrendelések összességében tíz százalékkal maradnak el az egy évvel korábbitól, ezen belül a belföldi igények 43,5 százalékkal zsugorodtak.
Ekkora hazai visszaesést még nem mért az adatokat 2001 januárja óta publikáló KSH. A járműipar új, hazai megrendelései 22, a fémiparé 27, a ruhagyártóké 43, a vegyipari termékeké 70 százalékkal zuhantak februárban. A megrendelések feladása nem szezonális vagy különösebben naptárfüggő, elsősorban konjunkturális hatások határozzák meg. Ha megy a szekér nyugaton, akkor jön az exportmegrendelés, ha idehaza kiszámítható a gazdasági környezet, van bizalom, akkor nő a fogyasztás, következésképpen a belföldi ipari megrendelések állománya is.
Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője szerint három hatás együttesen szabja meg az ipar idei teljesítményét: az autógyártás és a gyógyszeripar felfelé, a távközlési és az energetikai viszont lefelé ható elemként jelentkezhet. Harmadik tényezőként említendő még az export, amelynek felfutása továbbra is igencsak kérdéses a gyenge külső konjunkturális adatok láttán. Markáns javulás a második fél évtől várható.
A beruházások alakulása azonban okot ad az aggodalomra, a fejlesztések sorozatos elmaradása egyértelműen az ipart sújtja – tette hozzá Gabler Gergely, aki 0,1 százalékos idei gazdasági növekedésre lát esélyt, de azt nem becsülte meg, hogy ehhez az ipar mennyivel járulhat hozzá. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a közrádióban tegnap arra figyelmeztetett, hogy a majd négy évtizedes mélységbe süllyedt, 2,2 százalékos márciusi infláció jó hír ugyan, de olyan nagyon azért nem kellene örülni, mert az egyértelműen a jövő útját képező beruházások és a belső fogyasztás hanyatlását, a gazdaság lehűlését jelzi.
