Egy nemrég elfogadott törvény alapján a fizetségre váró alvállalkozó azonnal a szervezethez fordulhat, ha nem kapja meg időre a pénzét. A TSZSZ egy háromtagú bizottságot küld ki a helyszínre, ahol meghallgatja a két fél álláspontját, illetve 30 napon belül megállapítja, hogy ténylegesen megtörtént-e és milyen értékben a teljesítés. A TSZSZ véleményét a bíróságnak nemcsak kötelező figyelembe vennie, de ez alapján arra is kötelezheti a fővállalkozót, hogy a TSZSZ által megállapított teljesítés összegét bírói letétbe helyezze a jogorvoslat időtartamára.

Így a cégeknek nem kell attól tartaniuk, hogy az esetleg elhúzódó bírósági eljárás alatt a fővállalkozó lehúzza a rolót, kimenekíti a vagyont, az alvállalkozó pedig futhat a pénze után. Kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) elmondták: a szervezet az állami megrendelővel szemben is eljárhat, a TSZSZ szakértői véleménye pedig a július elseje előtt kötött szerződésekre is kiterjed.

A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke, Éliás Ádám szerint jó a kezdeményezés, s nem csak jelentősen meggyorsítja a fővállalkozókkal szembeni jogorvoslati eljárásokat, de biztosítékot jelent az alvállalkozóknak arra is, hogy a pereskedés után valóban meg is kapják járandóságuk. Éliás Ádám szerint a szervezet létrehozása beleillik abba, az utóbbi fél évben a lánctartozások felszámolása érdekében hozott döntések sorozatába, amelyek a nem fizető fővállalkozó cégek mögött álló valódi tulajdonosok személyes felelősségét tolják az előtérbe.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő TSZSZ ugyanis a kamara felé is jelzi, ha egy fővállalkozó számára fizetési ajánlást ad. Ilyenkor a kamara nemcsak felhívja a céget a teljesítésre, ám a kamara nyilvántartásában a vállalkozás neve mellé oda kerül a jelzés, hogy nem fizet – magyarázza Vándor Béla, az MKIK vezető jogtanácsosa. Innentől mind a megrendelők, mind az alvállalkozók látják, ha egy cég fizetési fegyelmével már gondok adódtak. Később, ha a cég többszöri felszólításra sem rendezi tartozását, végső esetben akár törölhetik is a vállalkozást az építőipari kivitelezők kamarai nyilvántartásából – így ilyen munkát nem végezhet Magyarországon. Emellett nem vesznek nyilvántartásba olyan kivitelező céget, amelynek vezető tisztségviselői között olyan személy van, akinek valamely érdekeltségét nem fizetés miatt korábban töröltek a nyilvántartásból.

Várhatóan a közeljövőben születik meg a TSZSZ pontos felépítését, működését szabályozó kormányrendelet is. A szervezet működését részint az NGM finanszírozza (az idei költségvetésben erre 204 millió forintot különítettek el), részint az eljárásért fizetendő díjbevételből tartja fenn magát. Az NGM tájékoztatása szerint legfeljebb kétszáz szakértőt foglalkoztatnak majd a testületben, ám a szakértők nem alkalmazottak lesznek, hanem megbízási jogviszony keretében járnak el.