Túlzottan védett házak?
Az ingatlanfejlesztők szeretnék előmozdítani a magyar műemlékek felújításának ügyét, ezért az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) tegnapi konferenciáján konkrét javaslatokkal is előálltak, olyan jogszabály-változtatási elképzelésekkel, amelyek megkönnyítenék a beruházói oldal dolgát, netán kedvet is csinálnának a műemlék házak felújításához.
Javaslataik között szerepel, hogy a védetté nyilvánításnak legyenek objektív feltételei, mert úgy érzik, ma szinte bármelyik régi épületre lehet műemléki védettséget kérni. Véleményük szerint ez jelenleg sokszor szubjektív tényezők alapján történik, így nem egyértelmű, hogy egy ház miért védett, mi a megőrzendő érték benne, s ez a bizonytalanság sokszor távol tartja a felújítókat, megpecsételve ezzel az épület sorsát.
A védettség legyen kétszintű, azaz legyenek részlegesen védett épületek is – kérik továbbá. Az ingatlanfejlesztői kerekasztal szerint számtalanszor indokolatlan a teljes védelem, mert a védendő épületelem csak egy része az ingatlannak. Mivel azonban a jelenlegi védési felfogás ekkor is az egész ingatlant védi, ezzel gátolja, hogy abba esetleg olyan funkció legyen telepíthető, melynek révén hasznosítani lehet az épületet.
A mostani egy évről három hónapra rövidítenék az ideiglenes védés időszakát, és korlátoznák a javaslattevők körét is, azaz nem javasolhatná a védelmet akárki, csak a tulajdonos, az örökségvédelmi hatóság vagy a fejlesztésben érdekelt felek valamelyike. Jelenleg az ideiglenes védés egy évre szól, s újabb egy évvel meghosszabbítható. Az ingatlanfejlesztők indítványa kétségtelenül jelentős változtatás lenne, mert a beruházókkal gyakran előfordul, hogy egy régi ház átalakítási szándékát hírül véve civilek, történeti értékre hivatkozva, ideiglenes védelmet kérnek a házra, s ezzel hosszú időre megakasztják a beruházást. Hozzá kell tenni, hogy másfelől ez a civil városvédelem egyik fontos eszköze is volt, amellyel rapid módon lehetett élni sürgős esetekben, olyan épületeknél, amelyeket nem óvott a műemlékvédelem sok helyen lyukas védőhálója. Sok bontásra ítélt ház menekült meg ily módon a pusztulástól például a VII. kerületi zsidó negyedben. És talán nem véletlen, hogy az egyéves ideiglenes védelmet az örökségvédelem tavalyi, intézményszerű megszűnése után is fenntartotta a jogalkotó.
Mindemellett kedvezményeket kérnek a fejlesztők a műemlék ingatlanok felújításának ösztönzésére. Az IFK több ilyen kedvezményt is ajánl. Például áfamentességet, ha a felújított műemlékben megmarad a lakófunkció. Műemléki védettség alóli felmentést abban az esetben, ha a beruházó jelentősen növeli az épület energiahatékonyságát. Legalább 50 százalékos építményadó-kedvezményt a felújított műemlék épületekre. A sokszor lehetetlennek számító parkolóépítési kötelezettség eltörlését.
Mint ismeretes, a műemlékvédelem rendszere az elmúlt két évben átalakult. A terület a kulturális tárcától átkerült a belügyhöz, az önálló, hatósági jogokat is gyakorló örökségvédelmi hivatal (a volt KÖH) megszűnt. Jelenleg a műemléki engedélyezés (amely valaha a KÖH-nél volt) a megyeszékhely városok járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalainak feladata, illetve Budapesten az I. és az V. kerület kormányhivatalában működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalé. Emlékezhetünk arra is, hogy a változások annak voltak köszönhetőek, hogy beruházói oldalról nagyon sok panasz érkezett az engedélykérelmek elbírálásának időtartamára, az engedélyezés szempontjainak szubjektív voltára és olyan előírásokra, amelyek jelentősen megdrágították a munkát.
Takács Ernő, az IFK elnöke szerint a közelmúltban lezajlott jogszabályváltozások kedvező hatása egyelőre nem igazán érezhető, ehhez még túl kevés idő telt el. Elmondta azonban, hogy fent bemutatott javaslataik még a változások előtt fogalmazódtak meg, de a változtatások után is aktuálisak, amint azt a csütörtöki konferencia igazolja. Most, hogy a műemlékvédelem új rendszere felállt, tovább folytatják az illetékesekkel a tárgyalásokat a további változtatások érdekében.
A konferencia egyik prezentációja az újlaki iskolaépületből és szomszédos műemlék épületeiből kialakított Bécsi Corner-tömbről szólt, amely arra jó példa, hogy a műemlék-felújítási többletköltséget kompenzálhatja a magas kihasználtság, amely a Bécsi Corner esetében 95 százalék. De az is igaz, hogy ez nem feltétlenül a műemléki vonzerőnek köszönhető.
És Ausztriában?
Ausztriában továbbra is egy központi örökségvédelmi intézmény látja el a műemlékvédelem feladatait, immár 1850 óta, és a rendszer jól működik. A műemlékek száma több mint háromszor annyi, mint Magyarországon, összesen mintegy 37 ezer, a teljes épületállomány 2 százaléka. Igaz, ott kompenzálják is a műemlék-felújítási többletköltségeket, 2011-ben például 13,7 millió euróval. Ennek 54 százalékát egyházi, 46 százalékát világi épületek kapták, tudtuk meg Theodor Poppmeiertől, a konferencia meghívott előadójától, az osztrák műemlékhatóság munkatársától.
