Sőt, a mágikus tíz százalék még mindig karnyújtásnyira van, hiszen a fűtésnél és a háztartási energiánál csupán 8,1 százalékos volt az éves árcsökkentés mértéke a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az inflációs mélypont eléréséhez támogatólag járult még hozzá, hogy a tavaly januárban 25-ről 27 százalékosra emelt áfakulcs inflációnövelő hatása is a múlté, ezért számottevően csökkenhetett a decemberben még öt százalékon álló árindex.

Ezek mellett még bázishatások is fékezték az inflációt, ugyanis az üzemanyagoknál, a dohánytermékeknél és az élelmiszereknél magas volt a viszonyítási alapul szolgáló tavaly márciusi adat – hívta fel figyelmünket Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint ismét megfigyelhető, hogy a nyers élelmiszereknél megmutatkozó költségnövekményt a termelők képtelenek érvényre juttatni áraikban, így a feldolgozott élelmiszerek drágulása az indokoltnál is jóval visszafogottabb. Márciusban 3,4 százalék volt az éves szintű élelmiszerdrágulás, s ezzel immár fél éve tart az áremelkedés lassulása. Mindennek hátterében a hazai kereslet krónikusan és kritikusan alacsony szintje áll. Ez magyarázza azt is, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára 2010 júliusa óta folyamatosan csökken, ezúttal 2,2 százalékos áresést mértek, noha a forint gyengülése miatt a döntően importból származó cikkeknél a beszerzési költségek emelkedése eleve magasabb árakat indokolna. Hasonló a helyzet a ruházati cikkeknél, itt trendforduló történt, s az év elejétől lejjebb vitték áraikat a kereskedők.

A márciusra 2,5-2,7 százalék közötti inflációt váró elemzőknek át kell írniuk prognózisukat, mert lesz még lejjebb is: nyáron jön az újabb rezsicsökkentési hullám, a víz- és csatornadíjakkal, szemétszállítási díjakkal, júliustól pedig a tavalyi élelmiszerár-robbanás statisztikát csúfító hatása is kiesik. Suppan Gergely szerint az árindex tavasszal 1,7 százalékig süllyedhet, utána pedig az év végéig a kétszázalékos szintet fogja kerülgetni. Az év egészében 2,2 százalékos lehet a pénzromlási ütem, azaz a jegybank két hete 3,5-ről 2,6 százalékra módosított prognózisánál is jobb lesz.

Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője óvatosabb, hasonló lefutásban, de 2,4 százalékos éves inflációt vár, azzal a megjegyzéssel, hogy a jövő év elején a mostani rezsicsökkenés hatásainak kimúlásával ismét lépéskényszerbe kerül a kormány, ha az MNB 3 százalékos inflációs célja alatt akarja tartani az árindexet. Mivel választási év lesz, az is benne van a pakliban, hogy a rezsicsökkentésnek lesz folytatása jövőre – közölte lapunkkal Gárgyán Eszter.

Kondrát Zsolt nem zár ki egy őszi jövedékiadó-emelést a dohánytermékeknél és a szeszes italoknál, ha azt a költségvetés akkori helyzete, a billegő, kieső bevételek pótlása megkívánja. Az MKB Bank vezető elemzője szerint ezek az adóemelések – megszorító intézkedésekkel párosulva –felfelé hajthatják az inflációt. Úgy véli, az sem kérdéses, hogy a vállalkozások a következő időszakban már érvényesíteni fogják megnövekedett költségeiket az áraikban, s ez is az infláción is nyomot hagy majd.

A keményen kézben tartott infláció és az ország kockázat csökkenése miatt Gárgyán úgy látja, hogy a monetáris tanács nem vállal nagy rizikót, ha újabb 25 bázisponttal mérsékli április végén a jelenleg ötszázalékos alapkamatot. A kamatvágási ciklus szerinte ősszel négy százalékon érhet véget. Suppan Gergely ebben pesszimistább, 4,25 százalékos év végi kamatszintet feltételez, de csak akkor, ha a kockázati megítélésünk jelentősen javul, s a nemzetközi befektetői hangulat sem romlik el időközben.