Héja a galambok között?
Gerhardt többször szavazott Simor Andrásék mellett, mint ellenük (az arány 17 a 7-hez), és ugyanígy többször szavazott a kamat tartására vagy emelésére, mint annak csökkentésére (ebben 17 a 8-hoz az arány). Más kérdés: az ő szavazatán is múlt, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusba kezdett tavaly augusztus végén – és végig támogatta az azóta tartó lazító politikát (a mérséklésre is, Simorék ellen is ekkor szavazott). Erről a kamatcsökkentésről mondják azt a keményebb jegybanki feltételek mellett kardoskodók is: utólag látszik, hogy szükség és lehetőség is volt rá, ám ez a döntés megszületésekor még kockázatos lépésnek tűnt.
Szakmai tapasztalataihoz nem férhet kétség, 15 éven keresztül, 1983-tól a mostani CIB Bank ügyvezető igazgatója volt, majd az ING Bank Zrt. vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. A piaci karriert 1999-ben váltotta fel első állami megbízása, az első Orbán-kormány idején volt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese. Itt a számvitel, bankműveletek, informatika és a műszaki beruházások területét felügyelte. Ezt követően két éven át az MFB tulajdonában lévő Konzumbank vezérigazgatója volt.
A kormányváltást követő személycserékkel azonban annak ellenére mennie kellett, hogy a korábban veszteséges pénzintézetet sikeresen tette profitábilissá, sőt jól eladhatóvá. A Konzumbankot több sikertelen privatizációs kör után az MKB vette meg több mint tízmilliárd forintért – érdekesség, hogy Gerhardt épp a vevőnél volt az elnök-vezérigazgató tanácsadója.
Innen már Járai Zsigmond hívta az általa vezetett jegybankba 2005-ben, majd 2007 elején őt javasolta alelnökének, ám személyét nem fogadta el az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc. Gerhardt Simor kinevezését követően hagyta ott a jegybankot, és ismét elnöki tanácsadó lett, ezúttal az Allianz biztosítónál. A kormányváltást követően, 2010-ben tért vissza az MFB-hez vezérigazgató-helyettesként, majd 2011-ben választotta meg a Fidesz-többség a monetáris tanács tagjává.
Kinevezésével visszaáll a testület évek óta megszokott hétfős működési rendje, és valószínűleg ismét átalakul majd a jegybank szervezeti és működési szabályzata is. Mint ismert: Matolcsy György az MNB-be kerülve úgy írta át a belső szabályzatot, hogy a fontosabb területek felügyelete elkerüljön a korábbi alelnököktől. Minden szakmai terület felügyelete a korábbi adóügyi helyettes államtitkárához, Balog Ádámhoz került. Többek között ez volt az oka annak, hogy Király Júlia benyújtotta lemondását: jelezte, nem ért egyet azzal, hogy a monetáris és pénzügy-politikai kérdésekben járatlan alelnök irányítsa a stábot.
Király Júlia a lemondással kész helyzetet is teremtett, az MNB törvényes működésének fenntartásához új alelnököt kellett kinevezni még a monetáris tanács következő kamatdöntő ülése, vagyis április 23 előtt. (Király Júlia legkésőbb április 22-i hatállyal nyújtotta be a lemondását.) A kormányfő április 22-i hatállyal javasolta Gerhardt Ferenc kinevezését, amivel mindkét helyzet megoldódhat: az új alelnök vélhetőleg a banki terület felügyeletét is megkapja majd, miközben az MNB és a monetáris tanács is a törvényben foglaltaknak megfelelően működhet.
