A bizottság ajánlásokat egyelőre nem fogalmazott meg, mind össze felhívja a figyelmet a problémákra, melyeket aztán remélhetőleg a tagállamok az április végéig leadandó nemzeti reformprogramban és konvergencia programokban kezelnek. Ezek ismeretében fogalmazhat meg a bizottság május 29-én ajánlásokat, amikor a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban is javaslatokkal áll elő. Olli Rehn, a bizottság pénzügyekkel foglalkozó alelnöke szerint az elemzést „ébresztőnek” szánják a munkahelyteremtés és a versenyképesség javítása érdekében.

A bizottság elemzése szerint Magyarországon az államadósság és a nettó beruházási pozíció mértékében mutatunk feltűnő egyensúlytalanságot, bár azt elismerik, a folyó fizetési mérleg már harmadik éve többletet mutat. Ezzel együtt az elemzés szerint a kiigazítások a magánszektor tőkeáttételének csökkenését tükrözik. A vállalati hitelállomány gyors fogyása – a szakpolitikai bizonytalansággal és a pénzügyi szektort sújtó különadókkal együtt – hozzájárult a rendkívül alacsony befektetési és termelési növekedési rátához, csökkentve az ország amúgy is alacsony növekedési potenciálját.

A munkaerőpiacra kitérve az elemzés megállapítja, hogy a viszonylag magas munkanélküliségi ráta nem tűnik aggasztónak. Ám a foglalkoztatottságnak az utóbbi időben tapasztalt javulása elsősorban a közmunkaprogramnak köszönhető, és nincs látható jele annak, hogy a közmunkából élők átlépnének a munkaerőpiacra. Ráadásul nem valószínű, hogy a közmunkaprogram hozzájárul fenntartható módon a GDP-növekedéshez. A magánszektorban is megkérdőjelezhető, hogy hosszú távon sikerül munkahelyeket teremteni, mert alacsony a befektetések szintje.

Az elemzés megállapítja, hogy bár a kiigazítás még folyamatban van, és a külső egyensúlyhiány javult, több nem piacbarát politikai döntés is hozzájárult az ország növekedési potenciáljának csökkenéséhez. Az államadósság magas szintje és az alacsony növekedés miatt az ország továbbra is sebezhető. Ezért a (különösen a pénzügy szektort sújtó) különadók csökkentésével az adórendszer felülvizsgálatát és általánosságban üzletbarát környezet megteremtését ajánlja a bizottság. Ezzel a brüsszeli testület szerint az ország kevésbé lesz kiszolgáltatott a piacok hangulatának, és helyreállíthatja vonzerejét a befektetők és a hitelintézmények körében. Emellett az elemzés szerint meg kellene erősíteni a verseny érvényesülését és a közbeszerzései szabályok működését.

Veszélyben a sajtószabadság?

Derültséget keltett az elemzés bemutatásakor, amikor a kérdezni kívánó magyar újságíró közelében nem működött egyetlen mikrofon sem. (Az uniós intézményekben a tolmácsolás miatt minden felszólaló mikrofonba beszél.) A működő mikrofonért tartó küzdelem alatt a várakozó Olli Rehn, a magyar ügyekre utalva viccesen megjegyezte: – Csak nincs a sajtószabadság veszélyben a sajtóteremben?