Egy olvasónk azzal kereste meg lapunkat, hogy bár még januárban befizette egész éves biztosítási díját, most mégis felmondták kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb).A budapesti doktornő év végi évfordulós szerződését annak rendje és módja szerint a tavalyi kampányidőszakban felmondta addigi biztosítójánál, majd egy másik szolgáltatónál újat kötött. A januárban kiküldött csekket rendben befizette, február elején azonban levelet kapott új biztosítójától. Ebben arról értesítették, hogy az általa megadott adatok alapján a kártörténeti előzményét nem találják a –köznyelvben egyszerűen csak kányaként emlegetett – Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben. Bónusz besorolását viszont e nélkül nem tudják megállapítani, ezért vegye fel a kapcsolatot előző biztosítójával és szerezze be az azonosításához szükséges helyes adatokat. A doktornő azonnal elküldte a megadott e-mail címre a korábbi biztosítója által kiállított kártörténeti igazolást, s miután megnyugodott, hogy részéről eleget tett az elvárásoknak, nem is foglalkozott tovább az üggyel.

Ám az igazi vesszőfutás csak ezután kezdődött. Március elején újabb levelet kapott biztosítójától: ebben már arról tájékoztatták, hogy mivel adatait továbbra sem találják a kányában, ezért B10-ből A0-ba sorolták át. Éves díja a korábban megállapított 17 ezerről 44 ezerre emelkedik, így fizessen be még 27 ezer forintot. Olvasónk ezután már felvette a kapcsolatot a biztosítóváltásban közreműködő alkuszcéggel, amely ismét kikérte a kártörténeti igazolást az előző biztosítótól és felvette a kapcsolatot az újjal, hogy rendezze a helyzetet. Miközben még folytak az egyeztetések, március végén a doktornő a harmadik levelet is megkapta, amelyben már arról értesítették, hogy díjnemfizetés miatt a kgfb-szerződését felmondták. Újabb egy hét telt el az adatok egyeztetésével mire pár nappal ezelőtt végül sikerült rendezni a helyzetet. Kiderült, hogy az előző biztosító rosszul vitte fel adatait a kányába: vezetékneve végére bekerült egy felesleges i betű, míg második keresztneve lemaradt. Miután ezt tisztázták és a régi biztosító javította az adatokat, az új szolgáltató is le tudta ellenőrizni a kártörténetet, ez alapján pedig helyreállította az eredeti szerződést, így a doktornőt végül semmilyen hátrány nem érte.

Olvasónk esete messze nem egyedi, az elmúlt hetekben több mint tízezer autós kapott arról értesítést biztosítójától, hogy nem sikerült lekérdezni kártörténeti adatait a kányából. A rendszert üzemeltető Magyar Biztosítók Szövetségétől (Mabisz) kapott tájékoztatás szerint a tavalyi kgfb-kampányban biztosítót váltó ügyfelek 96,4 százalékánál minden rendben van, tehát 3,6 százaléknál van még valamilyen probléma a biztosítással. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint a 2012-es kampány során 475 ezren váltottak biztosítót, vagyis 17 ezer autósnak van még ilyen-olyan okból gond a szerződésével. Ez a szám persze relatív magas, de a teljes állományhoz képest valójában elég alacsony a hibaszázalék: a Kánya jelenleg 10,3 millió szerződés adatai kezeli, és ebből 3,9 millió az aktív kgfb, többi már nem élő, megszűnt biztosítás.

A biztosítók tapasztalatai szerint a leggyakoribb hiba, hogy az ügyfelek nem jó adatot adnak meg, például elgépelik a nevüket vagy a szerződésszámot, amikor az interneten keresztül szerződnek, nemritkán elfelejtik megadni a második keresztnevüket – mondta lapunknak Gilyén Ágnes, a Mabisz szóvivője. A második legtöbbször előforduló hiba, hogy az autós két helyen is köt új szerződést, vagy elfelejti, hogy az ő évfordulója már nem az év végén, hanem év közben van. Az sem ritka, hogy az ügyfél valamilyen adata, például a lakcíme megváltozott, de ezt nem jelentette előző biztosítójának – ez jellemzően azoknál fordul elő, akik már legalább két-három éve nem váltottak szolgáltatót. A kárnyilvántartó ugyanis folyamatosan összefésüli az adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartó rendszerrel, így ha valaki a biztosítójánál más adatokat adott meg, mint amilyeneket a közigazgatásnál nyilvántartanak, a kánya nem találja meg. A rendszer egyszerűsítése végett vezették be tavaly azt a 12 számjegyű kódot, melyet hozzárendelnek az adott autóshoz, így akkor is könnyebb megtalálni a kártörténetét a kányában, ha rosszul vitték fel az adatait. A Mabisz tapasztalatai szerint a kód sokat segített, tavaly ilyenkor még például több tízezer ügyfél adatait keresgélték a biztosítók, s bár a nyilvántartás még így sem tökéletes, de folyamatosan dolgoznak az adatok javításán. (Egy hibára csak akkor derülhet fény, ha az autós biztosítót vált.)

Biztosan előfordul olyan is, hogy a biztosító viszi fel rosszul az adatokat a rendszerbe, de az a jellemzőbb, hogy az ügyfél tölti ki rosszul az adatlapot – mondta lapunknak Sebestyén László. A Netrisk alkuszcég vezérigazgatója úgy látja: az egyéni azonosító kód bevezetése egyelőre még nem igazán segített, az ügyfelek nem szokták meg, többségük nem tudja, mi célt szolgál, így gyakran nem is adják meg ezt az adatot, ami segíthetné az új biztosító munkáját. Véleménye szerint egyébként a háromszázalékos hibaarány nem tekinthető rossznak, ekkora lemorzsolódás a korábbi években, a kánya bevezetése, kötelezővé tétele előtt is volt, legfeljebb az okok voltak mások. Az autósoknak azt tanácsolja, hogy ha arról kapnak értesítést, új biztosítójuk nem tudta lekérni a kártörténeti igazolást, pontosan kövessék a társaság utasításait. Az ügyfélnek le kell ellenőriztetnie régi biztosítójánál a szerződés adatait, mert valószínűleg a korábbi és az új biztosítónál nyilvántartott adatok nem egyeznek meg. A legrosszabb, amit ilyenkor az ügyfél tehet, hogy nem fizeti be az eredeti és az A0-s díj különbözetét, mert akkor nemfizetés miatt a szerződését felmondják. Ha befizette a teljes díjat, akkor már ráér egyeztetni az adatait a biztosítókkal, és ha kiderül, hogy minden rendben volt, sikerül azonosítani a rendszerben, a bónusz besorolása megfelel annak, amivel eredetileg megkötötték a szerződését, akkor a különbözetet a biztosítók jóváírják vagy visszatérítik. A biztosítók egyébként jellemzően rugalmasak, és – mint azt a doktornő példája is mutatja – jellemzően akkor is helyreállítják az eredeti szerződést (feltéve, hogy egyébként minden rendben volt), ha már nem fizetés miatt felmondták a kgfb-t. Így az ügyintézés, illetve az azzal járó idegeskedésen kívül más kellemetlenség nem éri az autóst – Sebestyén László azonban ettől függetlenül mindenkinek azt tanácsolja, hogy inkább fizesse be a különbözetet.

Papír helyett

A korábbi, papíralapú ügyintézést 2011 júliusától váltotta fel Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer, vagyis a kánya. A biztosítók az új rendszerben csak a kányából kérhetik le az adatokat, egymástól közvetlenül nem, ezért van szükség az ügyfél közbenjárására, ha valamiért nem találják a kárelőzményét. A kánya jelenleg 10,3 millió szerződést kezel, ebből 3,9 millió az élő kötelező biztosítás. Utóbbiból 2,5 millió – magánszemély tulajdonában lévő – személygépjármű, 1,4 millió a többi, például céges autó, haszongépjármű, busz szerződése. A 2,5 millió szerződés csaknem harmada B10-es fokozatú.