Nem kötelező, de ajánlott
Patai a jó irányba tett lépésként értékelte a jegybanki kezdeményezést, de hozzátette, hogy megváltást, átütő eredményt önmagában ettől még nem lehet várni. Az MNB által a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezéséhez biztosított források ugyan nem elhanyagolható mértékűek, de nem is jelentősek a teljes vállalati hitelállományhoz viszonyítva – mondta. Az elnök ennek ellenére úgy látja, az MNB jó arányérzékkel választotta meg a program volumenét, mert a piacok kedvezően fogadták a bejelentést.
A nagybankok vezetői legközelebb egy hónap múlva, május elején találkoznak Matolcsyval, illetve a jegybank képviselőivel, hogy véglegesítsék a programot, addig viszont még több fontos részletet is pontosítani, tisztázni kell. A legnagyobb vita a bankok számára engedélyezett kamatmarzs mértékében van: a jegybank azt szeretné, ha a bankok legfeljebb kétszázalékos kamattal adnák tovább az MNB-től nullaszázalékos kamaton kapott forrásokat, de a pénzintézetek szerint a kkv-szektor finanszírozása ennél kockázatosabb. Patai szerint ma legfeljebb egy-két olyan bank van Magyarországon, amely kétszázalékos marzs mellett tud hitelezni, a szektorátlag ennél mindenképpen magasabb. (A jegybank adatai szerint a bankok jelenleg forrásköltségeikhez képest 4,4 százalékponttal adják drágábban a kkv-hiteleket, vagyis átlagosan ekkora a marzsuk.)
– A hitelekkel kapcsolatos kockázatot a bankok futják és ez meghatározza a pénzintézetek hozzáállását, aktivitását – hívta fel a figyelmet Gyuris Dániel. Az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a bankszövetség alelnöke elmondta: a hitelintézetek prudensen működtek a válság alatt, nagyon megnézik, kinek mennyit és milyen feltételek mellett adnak kölcsön, és ebből most sem engednek. A következő hetekben ezért a jegybankkal közösen megvizsgálják, milyen állami garanciát lehetne bevonni a programba: így a bankok kockázatával együtt a kamatok is csökkenhetnek. A hitelintézetek marzsa mellett további fontos kérdés, hogy a támogatott hiteleket milyen futamidő mellett érhetik majd el a vállalkozások, illetve, hogy ezekből az olcsó forrásokból valóban új beruházásokat finanszírozzanak a cégek és ne a már meglévő hiteleiket váltsák ki egy kedvezőbb konstrukcióval, mert az utóbbiból nem lesz növekedés – mondta Gyuris.
A bankoknak nem kötelező közreműködniük a jegybank hitelprogramjában, de „ajánlott”, mert így az adott pénzintézet vezetője részt vehet a tervek szerint ezentúl rendszeres egyeztetéseken – fogalmazott Patai. Ráadásul ez csak az egyik eleme annak a növekedésösztönző programnak, amelyre a következő két évben az MNB és a kormány részéről számítani lehet –tette hozzá Gyuris. Példaként említette, hogy hamarosan döntés születhet a használt lakások vásárlásakor igénybevehető állami támogatás, az úgynevezett fél szocpol újbóli bevezetéséről. Emellett folynak az egyeztetések a területgazda Nemzetgazdasági Minisztériummal a nehéz helyzetben lévő, kölcsönüket már több mint 90 napja törleszteni nem tudó devizahitelesek helyzetének rendezéséről, arról, hogyan lehetne helyreállítani a fizetőképességüket.
Az ajánlott részvétel mellett különösen érdekes, hogy nem kapott meghívást a hétfő reggeli megbeszélésre a nyolc legnagyobb magyarországi kereskedelmi bankból kettő, az Erste és az MKB vezetése. Patai ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: nem tudja, miért pont ennek a két pénzintézetnek a vezetőjét nem hívták, de Matolcsyt ismerve ez szerinte „nem lehetett véletlen”. (A jegybank közleménye szerint az MNB folytatja az egyeztetést a hitelprogramról, szakosított pénzintézetekkel és takarékszövetkezetekkel is konzultál.) Bár valószínűleg nagy kockázatot nem vállalnak azok a bankok sem, melyek kimaradnak a programból: a bankszövetség elnöke legalábbis nem tud arról, hogy a kormány olyan további drasztikus, nem egyeztetett lépésre készülne, mint amilyen például a végtörlesztés volt. Az MNB és a kormány is ígéretet tett arra, hogy bármilyen új, a bankokat is érintő lépésről csak a pénzintézetekkel egyeztetve hoznak döntést – tette hozzá.
Az egyeztetésre meghívott vezetők
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.
Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója.
Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója.
Rik Scheerlinck, a K & H Bank vezérigazgatója.
Spéder Zoltán, az FHB Jelzálogbank elnöke.
Surányi György, a CIB Bank elnöke.
Urbán Zoltán, az MFB vezérigazgató-helyettese.
Wiedner Heinz, a Raiffeisen vezérigazgatója.
Zolnai György, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója.
Dől a pénz a költségvetésbe
Meglepően alacsony deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere márciusban, a „mindössze” 154 milliárd forintos hiány leginkább az előző éveknél nagyobb bevételeknek köszönhető.
Ez évek óta a legkisebb összeg márciusban, tavaly a harmadik hónapban 231 milliárd volt a deficit. A negyedév végére így az önkormányzatok nélkül számolt pénzforgalmi hiány 493,6 milliárd forint lett, ami az egész éves terv 56 százaléka. Ez kiemelten jó aránynak számít, miután az év második felében – főként az utolsó hónapokban – nagyobbak a bevételek, ezért az első negyedév végén ennél nagyobb deficit sem volna meglepő. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a kedvezőbb márciusi számok mögött a magasabb adóbevételek állnak. Részben az áfabevételek lettek magasabbak, másrészt az új adónemekből érkezett több – a magyarázat szerint. Ez vélhetően a tranzakciós illetéket takarja, amelyből még februárban a vártnál sokkal kevesebb folyt be a büdzsébe – a januári készpénzfelvételek és utalások alapján. A mérsékeltebb bevételeknek ugyanakkor magyarázata lehetett, hogy sokan hozták előre decemberre a készpénzfelvételt és az átutalásokat, így kikerülve az új adót.
Februárra ugyanezt már nem lehetett megtenni, így a márciusi bevételekre jótékonyan hathatott az új banki teher. A kormány korábbi ígérete szerint, ha a tranzakciós illeték nem hozza a várt bevételeket, kész tovább emelni a jelenlegi két-, illetve háromezrelékes kulcsot. Erre azonban még egy ideig biztosan nem kerül sor. Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke egy tegnapi sajtóbeszélgetésen elmondta: megállapodtak a kabinettel, hogy a rendszert az első hat hónap adatai alapján vizsgálja felül a kormány. (V. I.)
