– Az NMHH vezetése bejelentésével világossá tette a hazai mobilszolgáltatók képviselői számára, hogy a jövőben új stratégiai alapokra kívánja helyezni a velük való együttműködést – írta tegnap közleményében a hatóság. Lapunk információja szerint a stratégiai partnerség első lépéseként berendelték a cégek képviselőit, ahol az illetékes elnökhelyettes közölte a döntést, majd rövid úton távozott. A hatóság szerint a mobilinternet-hálózatok ma már nem csupán technológiai és piaci kérdést testesítenek meg, hanem az ország versenyképességét is alapvetően befolyásolják, „az NMHH ezért, építve a szolgáltatók már kinyilvánított partneri együttműködésre vonatkozó egybehangzó szándékára, új stratégiai alapokra kívánja helyezni a frekvenciahasználati jogosultság eddig pusztán automatizmusokon nyugvó meghosszabbításának gyakorlatát.”

A döntés természetes: a Magyar Telekom és a Telenor esetében már megtörtént a koncessziós szerződésben rögzített egyszeri hosszabbítás, így semmi sem kötelezi a hatóságot az automatikus hosszabbításra. A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig a versenyélénkítés és a versenyképesség növelése mellett a hatóság célja az állam frekvenciabevételeinek magasan tartása, tehát logikus, hogy új eszközökhöz nyúlnak. Igaz, azt egyelőre nem közölték, milyenekhez, s ez okoz bizonytalanságot a piaci szereplők körében. De a közlemény elbizonytalaníthatja a lakosságot is, hiszen az átlagpolgár nem tudja, hogy ez azt jelentheti-e: kiszorulnak a jelenlegi mobilcégek a magyar piacról?

Bár ez elméleti lehetőség, aligha reális. Arról lehet szó, hogy a szabályozó – jól felfogott érdekéből – versenyeztetheti a cégeket, hogy minél több pénzre tegyen szert a frekvenciákból. Erre pedig, az NMHH korábbi álláspontja szerint az aukció a leghatékonyabb eszköz.

Itt jön be a költségvetési bizonytalanság: kormányzati körökben kész tényként kezelik, hogy az állam 2013-ban bevételt szeretne a frekvenciák hasznosításából, ennek idei lehetséges mértékét elég tág határok között látják a piacot ismerők, 30-60 milliárd forint közé teszik a beszedhető összeget. A jelenleg élő koncessziós szerződések szerint a Telekom és a Telenor a 2014-ben lejáró frekvenciákról idén megállapodhat a hatósággal és akkor a büdzsébe be is folyhat ez a pénz. Ha azonban az NMHH aukciót kíván tartani, akkor ez minden bizonnyal nem történik meg. Bonyolítja a helyzetet, hogy a hatóság aligha kezd új aukcióba, amíg meg nem ismeri a Kúria ítéletének indoklását, ebben lesz ugyanis leírva, miért meszelték el az előző frekvenciaaukciót, amelyen az állami mobilcég is indult.

A helyzetet bonyolítja, hogy a Vodafone-nak, mint öt évvel később indult szolgáltató, más határidők mentén kell gondolkodnia, s nekik elvileg még járna bizonyos blokkokra egy automatikus hosszabbítás. Igaz, erről lehet más a hírközlési hatóság álláspontja, ám ez egy bonyolult jogi helyzet, amely, ha jogvitává fajul, sok eljárást tud késleltetni. Az új stratégiai partnerséget illetően elérhető információk egyelőre tehát nem a távközlési cégek által szorgalmazott kiszámíthatóság irányába mutatnak. Piaci információink szerint ugyanakkor elképzelhető az is: a szükséges döntések hiányában a hatóság a tegnapi lépésével egyelőre csak időt kívánt nyerni.

Más hullámhosszon kommunikálnak