Áprilisban kéthavi munkát kell elvégezni
A belvíz jelenlegi pusztítása még nem bolygatta meg a piaci árakat. Annál inkább gondot okoz, hogy az elmúlt hetek bő csapadéka miatt a gazdák képtelenek a felázott földekre rámenni a vető-, műtrágyázó, növényvédő gépekkel, így csaknem egy hónapos késedelemben vannak a munkákkal. Vancsura József úgy véli, ha marad a száraz, melegedő idő, akkor legkorábban a hét végén kezdődhet több mint egymillió hektáron a tavaszi vetés előkészítése. Az elnök szerint azonban a késedelem behozható, már csak azért is, mert a növénytermesztők az elmúlt években megújították gépparkjukat.
Tresó István, a K & H agrárüzletág-fejlesztési főosztály vezetője szerint azonban a kései munkakezdés növeli a fajlagos költségeket, ami a terményárak növekedését hozza magával. Tresó István úgy véli, a következő hetek időjárása – a csapadékos időszak elhúzódása, illetve az ezt követő felmelegedés mértéke – tehát kulcsfontosságú lesz a mezőgazdasági termelők számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium múlt héten már bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelők igénybe vehetik a kárenyhítő alapot a belvízkárok enyhítésére. Ennek ellenére a termelésből ideiglenesen kieső területek, illetve az esetlegesen alacsonyabb termésátlagok hatással lehetnek a terményárakra. Ám az árak alakulását mindezek alapján azért is nehéz megbecsülni, mert alapvetően a világpiac mozgatja a mezőgazdasági termékek árait.
A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint belvízkárnak legalább 30 százalékos mértékű hozamcsökkenést okozó kár tekinthető – ez azonban, hívja fel a figyelmet a szaktárca, csak a betakarítás után, a gazdasági év végén állapítható meg. Vagyis: a termelők csak később kaphatnak pénzt a kárenyhítési alapból.
Mindenesetre az MSZP már most az alap feltöltését szorgalmazta. Gőgös Zoltán szocialista politikus szerint a gazdák legalább 40 százalékos kárpótlása érdekében a jelenlegi 8 milliárdról 20 milliárd forintra kellene növelni az alap keretét. A politikus emlékeztetett: a tavalyi aszály után a valódi kár átlagosan 4 százalékát térítette meg a kárenyhítési alap. Gőgös szerint megoldást kellene találni arra is, hogy azok, akiknek mindenét elvitte vagy a későbbiekben elviszi e természeti csapás, többet kaphassanak. A kényszerpihenő miatt az elkövetkező egy hónap alatt kéthavi munkát kell elvégezni a mezőgazdaságban, ezért úgy véli; jobb lenne, ha a munkaügyi ellenőrök áprilisban már a termelő ágazatokat figyelnék.
